20.          Drast� drisim�traha suddhe ’pi pratyaj�nupasjaha.

20.    … a l�t�; purusa, … csup�n tiszta tudat; csup�n �ber tudatoss�g, … tiszta, … (�m)b�r; hab�r; soha; mindamellett; mindazon �ltal, … felfog�s, az elme tartalma, … �gy t�nik, azzal egy�tt l�t.

20.    A l�t� tiszta tudat, �s mind amellett �gy t�nik, hogy az elm�n �t l�t.

Miut�n Patanydzsali a II. r�sz 18-as �s 19-es sz�tr�ban drisjam-mal, vagyis a jelens�gek vil�g�nak t�rgyi oldal�val foglalkozott, most megk�s�rli, hogy drast�-r�l, a l�t�r�l adjon n�h�ny elgondol�st, aki a jelens�gek vil�ga alanyi oldal�nak alapja. Ez ut�bbi az�rt nehezebb feladat, a j�ga filoz�fi�ja szerint purusa a jelens�gek vil�ga m�g�tt, annak alanyi aszpektus�ban, a rejtett v�gs� val�s�g. Annak ellen�re, hogy prakriti purusa �ltal kelt�dik �letre �s bek�vetkezik az �szlel�s, a megismer�s, purusa mind elt�nik a szem�nk el�l, el�l�nk, mivel az alanyin �t mindig mintegy f�tyol m�g�tti rejtegetett tan�ja a t�rgyinak. Ha p�ld�ul nagy teljes�tm�ny� elektromos f�nyforr�st vesz�nk el� �s azt sz�mos f�lig f�ny�tereszt�, �s sz�nes g�mbbel bor�tjuk be �gy, hogy egyik g�mb a m�sikon legyen, akkor a f�nyforr�s bizonyos m�rt�kig meg fogja vil�g�tani a legk�ls�bb g�mb�t is. Azonban annak ellen�re, hogy ez a kivil�g�t�s az elektromos f�nyforr�st�l sz�rmazik, m�gsem lesz�nk k�pesek a f�nyforr�s f�ny�t �gy l�tni milyen, hanem csak �gy, ahogyan az �sszes k�zben l�v� g�mb�k �ltal megsz�rve �s tomp�tva l�tezik. Amennyiben a legk�ls�bb g�mb�t elt�vol�tjuk, akkor a k�vetkez� g�mb l�tszik �s a f�ny er�sebb� �s tiszt�bb� v�lik. De most m�r l�tjuk az elektromos f�nyforr�s f�ny�t? Nem! Az m�g tov�bbra is rejtve marad a m�g megmarad� g�mb�k m�g�tt. Amint egyik g�mb�t a m�sik ut�n t�vol�tjuk el, a f�ny mind er�sebb� v�lik �s tiszt�bb�, de addig, ameddig tov�bbra is ak�r csak egyetlen g�mb is elfedi a f�nyforr�st, azt sohasem fogjuk eredeti tisztas�g�ban �s teljess�g�ben megl�tni. Csak akkor l�tjuk meg a f�nyforr�st teljes ragyog�s�ban, amikor az utols� burkol�-g�mb�t is elt�vol�tottuk. Vajon az olyan ember, aki m�g sohasem l�tott elektromos f�nyforr�st, tudhatja-e, hogy milyen egy elektromos f�nyforr�s, ha csup�n a legk�ls�bb fed�-g�mb�t figyelheti meg? Addig biztosan nem, am�g egyenk�nt el nem t�vol�totta az �sszes g�mb�ket.

Ehhez hasonl� purusa viszonyul�sa a tudathordoz�khoz, amelyeken �t megnyilv�nul. Tudata f�nye a tudathordoz�k teljes egy�ttes�n �t �ramlik ki, �s mindegyik tudathordoz� mintegy elvesz a f�ny �sszetev�ib�l �s lecs�kkenti er�ss�g�t, m�g v�g�l a fizikai testben a legtomp�bb �s a legt�bb korl�toz�ssal terhelt. Tiszta tudata megl�t�s�nak egyetlen m�dja az, hogy mindegyik tudathordoz�t�l elv�lasztjuk �s m�g a IV. r�sz 22-es sz�tr�j�ban eml�tett legfinomabb tudathordoz� elhom�lyos�t�s�t is kik�sz�b�lve lehet csak teljes tisztas�g�ban l�tni a f�ny�t. Ez a kaivalja el�r�s�vel j�r� tiszta tudat k�l�nv�laszt�sa, el�r�se, ami a j�gi �let�nek v�gs� c�lja.

Az ebben a sz�tr�ban megjegyzend� els� pont az, hogy a jelens�gek vil�g�ban az alanyi elemet k�pez� (alkot�) l�t�, tiszta tudat �s semmi m�s. A m�traha kifejez�s term�szetesen azt jelenti, hogy „csak” �s annak a sz�ks�gess�gnek a kihangs�lyoz�s�ra haszn�lj�k, hogy a l�t�t ne t�vessz�k �ssze tudata valamely finomabb tudathordoz�ja �ltali r�szleges megnyilv�nul�s�val. Amikor a tudat l�p�sr�l l�p�sre szam�dhiba h�z�dik vissza az als�bb vil�gokb�l �s a szellem magasabb r�gi�iban kezd m�k�dni, akkor a v�ltoz�s olyan roppant nagy �s az er�, hatalom, tud�s �s �dv�ss�g hirtelen be�raml�sa olyan mindent els�pr� a korl�tok fokozatos elt�vol�t�s�val, hogy az ember hajlamos ezt a r�szleges megnyilv�nul�st a v�gs� val�s�ggal �sszet�veszteni. Azonban a t�ny az, hogy a tudatot m�g mindig az anyag f�tylai terhelik, amelyek ugyan v�konyak, de m�gis csak f�tylak, amelyek bizonyos korl�toz�sokat �s ill�zi�kat keltenek. A tudatot teljes tisztas�g�ban csak akkor lehet megismerni, amikor az utols� f�tylat is elt�vol�tottuk. Az a purusa, az igazi drasta.

A m�sodik megjegyzend� pont az, hogy b�r a l�t� tiszta tudat �s nem a tudathordoz�k �ltal m�dos�tott tudat, m�gis amikor valamely tudathordoz�n �t nyilv�nul meg, akkor �gy t�nik, hogy elv�sz abban a pratyaj�ban, amely pillanatnyilag az elm�j�ben van, vagyis abban, ami abban a pillanatban az elm�j�t elt�lti, amit az elme abban a pillanatban tartalmaz. �ppen �gy, ahogyan valamely t�k�r b�rmit t�kr�z, amit el�je tettek, vagyis annak form�ja l�tszik benne, a tiszta tudatr�l is azt lehet mondani, hogy felveszi pratyaja form�j�t, �s megk�l�nb�ztethetetlenn� v�lik a pratyaj�t�l. Vagy vegy�nk egy m�sik p�ld�t, hogy amikor az elektromos f�nyforr�s tiszta f�nye a filmsz�nh�zban a vet�t�v�szonra esik, a vet�tett k�p form�j�ban l�tszik annak ellen�re, hogy a f�ny �nmag�ban tiszta �s eg�szen m�s, mint a k�p. Amint m�r m�sutt sz� volt r�la, pratyaja term�szetesen az elme tartalma, amikor a tudat b�rmilyen tudathordoz�val ker�l kapcsolatba, �s tudathordoz�nk�nt v�ltozik, elt�r�.

Pratyaja nemcsak, hogy megk�l�nb�ztethetetlen a tudatt�l, hanem a kett� kevered�s�nek eredm�nyek�nt �gy t�nik, mintha a m�k�d�seket purusa v�gezn�. Teh�t amikor a magasabb elm�n �t elvont gondolkod�s t�rt�nik, akkor purusa v�gzi a gondolkod�st? Nem! A gondolkod�s a tudathordoz� m�k�d�se. A tudatnak a tudathordoz�val t�rt�n� kapcsolata mozg�sba hozza az ut�bbit, �s k�pess� teszi arra, hogy a megfelel� m�k�d�st elv�gezze. Amikor valamely huzaltekercsbe m�gnest helyeznek, akkor a huzalban elektromos �ram keletkezik. Annak, aki nem ismeri, vagy nem tudja a t�nyeket, �gy t�nik, mintha a m�gnes hozta volna l�tre az elektromos �ramot. A t�ny az, hogy nem csak a m�gnes hozza l�tre az �ramot, m�gis valamilyen misztikus m�don �ssze van kapcsolva az �ram l�trehoz�s�val. Ha az elektromos �ram l�trehoz�s�hoz sz�ks�ges eg�sz mechanizmus jelen van �s minden sz�ks�ges felt�telt biztos�tottak, akkor csak a m�gnes behelyez�se id�zi el� azt, hogy a mechanizmus elektromos �ramot hozzon l�tre. Az, hogy hogyan kelti �letre prakritit purus�val val� kapcsolata, �s id�zi el�, hogy prakriti magas szint� intelligens m�k�d�st v�gezzen, a filoz�fusok �ltal sokat vitatott t�ma. A j�ga gyakorlati tanulm�nyoz�ja sz�m�ra, ennek a k�rd�snek nincs nagy jelent�s�ge. Tudja, hogy minden ilyen elm�leti k�rd�st csak k�zvetlen ismerettel, tud�ssal lehet megoldani.

21.          Tad-artha eva drisjasj�tm�.

21.    … , … annak (a l�t�nak) a c�lj�ra (sz�nva), … csakis, … a l�tott (prakriti), … (l�t); term�szet.

21.    Maga a l�tott l�te � �rte van (vagyis prakriti csakis � miatta van).

Az el�bbi sz�tr�ban mutattunk r� a l�t� �s a l�tott l�nyeges term�szet�re, �s azt is elmagyar�ztuk, hogy m�g amikor a k�zvetlen kapcsolatukban, visszavonul�sukban teljesen egym�sba olvadottnak l�tszanak is, val�j�ban eg�szen elt�rnek �s k�l�nb�znek egym�st�l, mint valamely emulzi�ban l�v� olaj �s v�z. Ez a sz�tra arra mutat, hogy purus�nak �s prakritinek ebben a szoros t�rsul�s�ban, az ut�bbi al�rendelt szerepet j�tszik, �spedig csak purusa szolg�lat�t. A l�tott �rtelm�t �s c�lj�t m�r a II. r�sz 18-as sz�tr�j�ban megjel�lt�k, �spedig abban, hogy purusa sz�m�ra biztos�tsa a tapasztalatokat �s a felszabadul�s eszk�zeit. A fenti sz�tra tov�bb tiszt�zza ezt az �ll�t�st �s kihangs�lyozza, hogy prakriti purusa c�ljainak van al�rendelve, �s azt szolg�lja. Nincs saj�t c�lja. A teremt�s eg�sz dr�m�ja az�rt j�tsz�dik, hogy j�t�k�ba belevont purus�k sz�m�ra a n�veked�shez �s az �nmegval�s�t�shoz gondoskodjon tapasztalatokr�l, lehet�s�get ny�jtson a tapasztalatok megszerz�s�re.