Induls: 2005-09-18
 
A jga tudomnya
A jga tudomnya : A jga tudomnya

A jga tudomnya

  2007.10.20. 18:15

18.rsz

21.          Szva-szvmi-saktyoho szvarpalabdhi-hetuhu szamjogaha.

23.    … annak (prakritinak), … (s) a mesternek (purusnak), … a kt ernek, … sajt forma; valsgos vagy lnyeges termszet, … tapasztals; tuds; ismeret, … ok; indtk; indok; cl, … egyesls; sszejvs.

23.    Purusa s prakriti sszehozsnak clja az, hogy purusa elnyerje igaz termszetnek ber tudatossgt, valamint, hogy a benne s prakritiben rejl erk, lehetsgek s kpessgek kibontakozsa megvalsuljon.

ltalban az a felfogs van elterjedve, hogy a fejlds eszmje, elmlete, a tudomny teljesen j hozzjrulsa a modern civilizcihoz s Darwint tekintik ezen eszme atyjnak. Azonban, ahogyan sokszor emltettk, semmi j nincs a Nap alatt s egyik vagy msik formjban a fejlds gondolata a legkorbbi idkbl szrmazik. Valban meglep lenne, ha azok a mltban lt mesteri elmk, akiknek olyan csodlatos ttekintsk volt az let lnyeges valsgairl, figyelmen kvl hagytk volna az let megnyilvnulsnak ezt a fontos s mindent that trvnyt. Taln az is igaz, hogy ezt a trvnyt nem tanulmnyoztk s mutattk be abban a rszletes formjban, ahogyan ma ll rendelkezsnkre, de azokban a rgi idkben semmi olyasmit nem tanulmnyoztak nagy rszletessggel, ami nem volt lnyeges a tnyleges emberi boldogsghoz. gy gondoltk, elegend az alapvet elvek ltalnos elgondolsa. Azok a rgi gondolkodk s kutatk sohasem hagytk figyelmen kvl az rtelem korltozsait, s felteheten nem tartottk rdemesnek, hogy idejket s energijukat az ltalnos alapelvekre vonatkoz szksgtelen rszletek gyjtsre vesztegessk, amelyet a kprzathoz kttt intellektus kzegn t, a legjobb esetben is csak tkletlenl lettek volna kpesek megrteni. Arra gondoltak, hogy a nem – lnyeges rszletekre vonatkoz ismeretek gyjtshez szksges energit, jobb magnak az let nagy misztriumnak a megfejtsre fordtani, mert amennyiben azt a misztriumot megfejtettk, akkor az let minden ms problmjt is magtl, s egyidejleg meg lehetett rteni s azt olyan mdon, ahogyan az intellektulis elemzs s gondolkods rvn sohasem rthettk volna meg.

Mikzben az let tudomnynak ezek az adeptusai nem vltk rdemesnek, hogy a jelensgek vilgainak nem – lnyeges rszleteibe bocstkozzanak, megksreltk s sikeresen meg is valstottk, hogy az alapvet elvekrl csodlatosan teljes s igaz, valsgos kpet nyerjenek. Az alapvet elveknek s trvnyeknek ez a vilgos s biztonsgos felfogsa tette ket kpess, hogy ezeket az alapelveket s ltalnostsokat sztrk formjba ntsk. Aminek kzlsre egy modern rnak taln egy fejezetre, vagyis ppen egy egsz knyvre lenne szksge, mesteri mdon egyetlen sztrban srtettk ssze. A jga-sztrkban sok plda van az ilyen sszesrtett tudsra s a tovbbiakban megtrgyaland II. rsz 23-as sztrt az ilyen termszet srts megdbbent pldjnak lehet tekinteni. Patanydzsali egy sztrba srtette a fejlds elmletnek alapjul szolgl lnyeges s alapvet idet, tovbb sikerlt neki ebbe az ltalnostsba a fejldsnek azt a legfontosabb aszpektust is belevenni, ami sajnlatos mdon hinyzik a modern tudomnyos elmletbl. Modern tudsaink legtbbje annyira el van merlve a rszletekbe, annyira teltve van sajt sikereivel s eredmnyeivel, tovbb anyagelv szemlletnek annyira megszllottja, hogy sok esetben figyelmen kvl hagyja kutatsai legfontosabb aszpektusait, olyanokat, amelyek ott vannak a szeme eltt, s amelyeket nem tveszthetne szem ell, amennyiben egyltaln nyitott elmvel dolgozna. A most megfontoland fejlds elmlet ppen ilyen.

A nagyon ltalnos rtelemben vett modern elmlet szerint, a nvnyek s az llatok testben a fejldsre val hajlam, irnyzat fedezhet fel s a krnyezetkhz val alkalmazkodsuk irnti erfesztseikben j erket, kpessgeket s tulajdonsgokat fejlesztenek ki. Ha ezt az elgondolst mskppen kvnjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy amennyiben az llnyeket a formk oldalrl tanulmnyozzuk, akkor szrevehet, hogy a formk llandan, br lassan mind sszetettebb s az letben rejl kpessgek kifejezsre alkalmasabb vlnak. Az let s a forma mindig egytt tallhat meg. A formkrl megllapthat, hogy fejldnek. Mi mondhat az letrl? A modern tudomny nem igen tudja, s ami meglep, nem is nagyon trdik azzal, hogy valjban megtudja. Jl ismert elgondols az, hogy az let egytt fejldik a formkkal, s ez valjban kiegszti a formk fejldsnek idejt, amelyet a tudomny fejlesztett ki. ppen az ltal vlik a fejlds elmlete rthetv, valamint szpsge s jelentsge nyilvnvalv, hogy az let fejldsnek elgondolst a formk fejldsnek elgondolsval kapcsoljk ssze. A formk azrt fejldnek, hogy a fejld let szmra nyjtsanak jobb lehetsgeket, eszkzket.

Olyan vilgegyetemben, amelyben gy tnik, hogy minden termszeti jelensget intelligens tervezs irnyt, a puszta forma – fejlds rtelmetlen folyamatt vlna. A modern tudomny ennek ellenre a formk fejldsnek elgondolst kveti s visszautastja a hozz tartoz kiegszt elgondolssal val sszekapcsolst. Nem csoda, hogy ezen a terleten a rszletek znbe bonyoldtak s elmulasztottk nhny alapvet s az emberisg letfontossg rdekt kpez tny felfedezst.

A II. rsz 23-as sztrja vlaszol arra a krdsre, hogy: „Mirt kerlt purusa prakritivel kapcsolatban?” A vlasz az, hogy prakritiben s sajt magban lv erket kibontakoztassa, s hogy kpess vljon nmaga megvalstsra. Dihjban ez a fejlds teljes eszmje. Azonban ezen elgondols egsz jelentsgnek s horderejnek megrtshez ezt mg ki kell dolgozni. Elbb lssuk, melyek purusnak s prakritinek ebben a sztrban emltett eri. Ennek megrtshez csupn vissza kell idzni az emlkezetnkbe, hogyan vezet a teljes fejlds egyrszt a tudat fokozatos kibontakozshoz s azzal egytt haladva, hogyan fokozdik, msrszt a tudathordoz eszkzk hatkonysga. Ha az svnyvilgot, - amelyben a tudat kibontakozsa annyira kezdetleges, hogy alig rzkelhet, - most kihagyjuk a szmtsbl, akkor a nvnyi, llati s emberi fejldsi terletek tanulmnyozsakor, a tudat kibontakozsban figyelemre mlt fokozdst fogunk tapasztalni, amikor tanulmnyozsunkban egyik birodalomrl a msikra megynk t. Azt talljuk, hogy a tudathordoz eszkz gyszintn mind sszetettebb s hatkonyabb vlik a kibontakoz tudat kifejezdsre. Az let s a forma e ketts fejldsben nemcsak akkor lthatunk figyelemre mlt fokozdst, amikor annak tanulmnyozsa kzben egyik fejldsi birodalombl a msikba megynk t, hanem amikor brmely birodalmat nmagban vesznk, akkor egyik lpsrl a msikra kvethetjk a folyamatos fejldst annyira, amennyire korltozsaink azt lehetv teszik, s akkor lthatjuk az let egsz fejldsi ltrjt, amint az svnyi birodalomtl, az emberi birodalom civilizlt fokozatig terjed, s amelyben alig hinyzik egyetlen ltrafok.

Mit rtnk prakritinek eri alatt ebben a sztrban? Ezek nyilvnvalan nem a termszethez tartoz ltalnos erk, amelyek mintegy fggetlenek az let s a formk krlttnk zajl ketts fejldstl. Az itt hivatkozott prakriti erk ktsgtelenl azok a kpessgek, amelyek a tudattal egytt fejld tudathordozkban fejldnek ki. Csak ssze kell hasonltani valamely csiga agyt egy majomval, s azt ismt magas szinten mvelt embervel, hogy felismerhet legyen a tudathordoz kpessgnek az a roppant vltozsa, a tudatban rejl erk kifejezse rdekben. Tovbb a jelenleg l magas szinten mvelt s intellektulis frfiak s nk ltal kinyilvntott mentlis s szellemi kpessgek szinte semmik azokhoz a kpessgekhez viszonytva, amelyeket a fejldsben s kibontakozsban messze elrehaladt jgi fejleszt ki, s amelyek olyan emberre vrnak, aki a magasabb fejldsre vllalkozik. A jga-sztrk III. rszben trgyalt klnfle szidhik, vagyis okkult erk tanulmnyozsa fog a tanulmnyoznak valamelyes fogalmat nyjtani azokrl a szunnyad kpessgekrl, amelyek ott rejlenek mindannyiunkban, s amely kpessgek az ebben a knyvben krvonalazott mdszerekkel fejleszthetk ki.

Prakriti s purusa eri kztt annak ellenre is klnbsget kell tenni, hogy ez a kett ltalban egyttesen nyilvnul meg. Prakriti ereje nyilvnvalan a tudathordoznak az a kpessge, hogy vlaszoljon a tudat kvetelmnyeire. A tudat valamely hordoz eszkze az anyag bizonyos srsgi szintjn lv kombinci, amelyeket klnfle erk integrlnak s tartanak ssze, s hatkonysga attl fgg, hogy mennyire kpes a tudat erhatsaira reaglni. Valamely idita agya ugyanabbl az anyagbl van, mint a magas szinten intellektulis emberr, azonban a gondolatrezgsekre val reaglsi kpessg tekintetben egy vilgnyi klnbsg van a kett kztt. A tudathordoz fokozd klnlegessge s sszetettsge a nagyobb vlaszadsi kpessg s hatkonysg titka s valjban az jelenti a tudathordoz fejldst.

Ha a tudat hatsaira val reagls hatrozza meg a tudathordoz fejldst, akkor az rtend a tudat, vagyis purusa kpessgeinek kibontakozsn? A jga filozfija szerint, maga a tudat nem fejldik. Az rtelem szmra rthetetlen mdon valahogyan tkletes, teljes s rkk val. Amikor a kett kpessgeinek egyttes kibontakozsra hivatkozunk, akkor purusa kpessgei alatt, a tudatnak a hordoz eszkzn t s azzal egytt mkdsben trtn mkdst rtjk. Mivel purusa tiszta tudat s a tudat rkkval, azrt kpessgeinek fejldst nem abban az rtelemben rtjk, ahogyan a fejlds szt ltalban. Azonban felttelezhetjk, hogy purusa meg kell szerezze ezt a kpessget, hogy erit a klnbz anyagszintekkel trsulva hasznlja gy, hogy a fejlds elrehaladtval tudata mind teljesebben tudja magt ezeken az anyagszinteken kifejezni, s hogy tudathordozit fokozd szabadsggal s hatkonysggal legyen kpes kezelni s ellenrizni, vezrelni. Az, hogy ez milyen roppant hatalmas feladat, csak akkor foghat fel, ha a fejlds hossz folyamatt a termszet klnbz birodalmain s rszletesen tanulmnyozzuk, valamint az ebbe a folyamatba belevont ember teljes megalkotottsgt. Ameddig a fizikai szint jelensgeire korltozzuk magunkat, sohasem lehet megfelel elkpzelsnk ennek a feladatnak a hatalmassgrl s termszetrl, mg akkor sem, ha ennek a hossz folyamatnak a klnbz fzisai a fizikai szinten is csods s elkpeszten kprzatos ltvnyt –nyjtanak. A fejlds, az elme s a szellem szmunkra lthatatlan birodalmaiban hozza ltre a legnagyszerbb eredmnyeket, s ez teszi lehetv purusa erinek f kifejezdst.

E fejlds szksgessgrl s mdjrl hasonlattal lehet taln valamit elkpzelni. Nagy zensz ltal ltrehozhat, bemutathat lenne, a hangszere minsgtl s hatkonysgtl fgg. Amennyiben olyan hangszert adunk a zensz kezbe, amelyet sohasem hasznlt akkor, amg meg nem tanulta annak a hangszernek a kezelst, tehetetlennek fogja magt rezni. risi mrtkben fogja t akadlyozni a hangszer gyenge minsge is. A zensz ltal produklt zene minsge hrom tnyeztl fgg: a zensz kpessgeitl, a hangszer hatkonysgtl, teljestkpessgtl s a kett koordinlstl. Annak ellenre, hogy purusnak potencilisan minden kpessge meg van, hacsak nem ll rendelkezsre a tudathordozk mkdkpes, hatkony egyttese s nem tanulja meg azok ellenrzst, vezrlst, valamint hasznlatt, akkor a krltte rejl, jtszd vilgdrmnak csupn tehetetlen nzje marad. Valahogyan gy tudjuk az rtelmnkkel szemllteten elkpzelni purusa erinek, prakriti kpessgeivel egytt trtn fokozatos kibontakozst, habr ez a krds alapjban vve a megnyilvnuls „mirt”-jvel kapcsolatos vgs krds, s gy tl van az intellektuslt, felfog kpessgn.

A tudathordoznak a megnyilvnuls minden szintjn trtn egyidej fejldse, valamint hasznlatuk kpessgnek megszerzse, nem egyedl clja purusa s prakriti sszehozsnak. Purusa nemcsak hogy meg kell tanulja ezen tudathordoz eszkzk mesteri kezelst, de tl is kell haladnia azokon. Amg s hacsak ezt meg nem tudja tenni, azon tudatszintek korltozsa alatt marad, amelyek elklntve fogva tartjk s al lesz vetve azok kprzatnak. Purusa arra hivatott, hogy azoknak az anyag s tudatszinteknek a korltozsai s kprzatai fltt, de ugyanakkor ezeknek a szinteknek uralkod mestere is legyen. Ennek megvalsulst jelenti az a kifejezs, hogy n-megvalsuls vagy szanszkrit szval szvarpopalabdhi. A flbe rendels, a tlhalads, valamint a mesteri kezels nem kt egymstl fggetlen cl s feladat. Az alsbb tudat s anyagszintek kezelsnek teljes elsajttsa, valamint az azokon val tlemelkeds nem lehetsges, amg purusa ki nem szabadul prakriti ellenrzse all. Brminek alapos s tkletes ismeretben az utols lps ltalban a tlhalads azon vagy tllps annak befolysa s ellenrzse all. Csak akkor ismerhetjk meg egszen s ellenrizhetjk teljesen.

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
 
 
 
 

button1

 
 
2025. Mjus
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 

A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG