A grafol�gia tal�n legk�nyesebb pontja, nehezen magyar�zhat� �s nehezen �rthet� r�sze a forman�v�. Ne kedvetlenedj�nk el, ha sok�ig nem tudjuk meg�llap�tani egy �r�s forman�v�j�t. El�bb – ut�bb, sok gyakorl�ssal, rengeteg �r�s vizsg�lat�val r��ll a szem�nk, �s ki tudjuk majd sz�rni a magasabb vagy alacsonyabb kateg�ri�ba sorolhat� �r�sokat.

Maga a forman�v� elm�lete Klages n�met grafol�gus nev�hez f�z�dik, amely rengeteg vit�t v�ltott ki, �s v�lt ki mind a mai napig a grafol�gusok k�r�ben. Klages szerint vannak az emberis�gnek olyan alacsonyabb rend� n�pcsoportjai, akikn�l az �r�s kev�sb� term�szetes folyamat. Csak az �ltala magasabbrend� n�pcsoportokba sorolhat� emberek k�pesek az �r�s term�szetes form�j�t, ez�ltal �nmag�t adni.

Klages szerint minden tulajdons�g pozit�v �s negat�v m�don foghat� fel. Egy-egy �r�sjelnek is t�bbf�le jelent�se lehet, �gy p�ld�ul a bet� tengely�t�l jobbra kitett �kezet jelenthet �l�nks�get, gyors gondolkod�st, de jelenthet t�relmetlens�get, vagy ingatags�got is.

A sz�v�s �s az er�szakos; a szer�ny �s a gy�va; az �n�rzetes �s a b�szke rokon fogalmak, melyek k�z�tt -Klages szerint- nem sok a k�l�nbs�g. Hogy az adott �r�sra �ppen melyik tulajdons�g a jellemz�, azt Klages a forman�v� elm�let alapj�n k�v�nta eld�nteni.

�ltal�ban a term�szetes, �letteli, eredeti �r�sk�pet magasabb csoportba sorolta, mint a mesterk�lt, �gyetlen�l form�lt egy�nietlen �r�sokat. Szerinte a l�lek ereje magasba rep�ti a forman�v�t, az �rtelem kontrollja viszont ler�ntja, alacsonyabb kateg�ri�ba helyezi azt.

Milyen legyen a magas forman�v�j� �r�s Klages szerint?

Term�szetes

�t�lt

Ritmusos

Eredeti

Leegyszer�s�tett

Min�l nagyobb fokban t�r el egy �r�s a felsoroltakt�l, ann�l alacsonyabb besorol�sba ker�lt. �t �rt�khat�rt, kateg�ri�t hat�rozott meg Klages, ahol az 1-es a legmagasabb, az 5-�s a legalacsonyabb fokozat. A 3-as a sablonos, �tlagos �r�sok kateg�ri�ja. A 2-es �s a 4-es az �tmenet a sablonos �s a legmagasabb; illetve a sablonos �s a legalacsonyabb n�v�j� �r�sok k�z�tt.
 
N�zz�k meg, hogyan sorolta be Klages az �r�smint�kat!

Az 1/B �br�n Klages saj�t, fiatalkori �r�s�t l�thatjuk.
 
 

Az �r�sok meg�t�l�se, besorol�sa nem egyszer� feladat, a grafol�gus szubjekt�v v�lem�nye d�nti el, melyik csoportba helyezi azt.
 
 

Klages, aki el�t�lte a grafol�gi�ban a meg�rz�st, az intu�ci�kra val� hagyatkoz�st, saj�t maga teremtette azt meg forman�v� elm�let�vel. Nincs ugyanis k�t olyan grafol�gus, aki ugyanazt az �r�smint�t ugyan�gy �t�ln� meg.

Az eg�sz elm�letnek k�t gyenge pontja van: az egyik a szubjekt�v v�lem�ny alapj�n t�rt�n� besorol�s. A m�sik gyenge pont, s�t kifejezetten hiba a meg�t�l�sn�l az, hogy a valamilyen okn�l fogva t�bbet �r� ember �r�sk�pe �t�ltebb lesz a jobb beidegzetts�g miatt, m�g a ritk�n tollat fog� ember �r�sa nem automatikus, ez�ltal nem �t�lt, nem leegyszer�s�tett �s nem is ritmusos.

Ezek alapj�n minden olyan ember, aki keveset �r, Klages kateg�ri�i szerint �rt�ktelen, alacsony forman�v�ja miatt. Nem neh�z kital�lni, hov� soroln� a mai, sz�m�t�g�pen feln�vekv� gener�ci�t �gyetlenebb�l form�lt �r�sk�p�k alapj�n.
 
 

Hogyan �llap�tsuk meg az �r�s forman�v�j�t?

A forman�v� meg�llap�t�s�n�l haszn�ljuk azt a k�pess�g�nket, amivel m�g e k�nyv olvas�sa el�tt is akarva – akaratlanul meg�t�lt�nk egy el�nk ker�lt �r�st. Legink�bb az �r�s ritmus�t szoktuk meg�rezni. Ez alapj�n mondjuk azt, hogy ez egy nagyon j�, vagy nagyon �rdekes �r�s, egy m�sikra azt mondjuk, hogy ez egy j� �r�s. Tal�lkoztunk m�r olyannal is, amelyik els� l�t�sra azt sugallta, hogy rossz �r�s, negat�v �rz�seket v�ltva ki bel�l�nk.
 
 

Mit n�zz�nk meg el�sz�r?

El�sz�r is a tanult mint�t�l val� elt�r�st, az iskol�ban r�nk er�ltetett �r�st�l val� menek�l�st �rezz�k meg egy grafikumban. Ez az egyedis�g, amely azonos lehet a Klages f�le “eredeti” krit�riummal.

Ha valaki nem tudja egy id� ut�n a tanult iskol�s �r�st �tform�lni ak�r a d�l�ssz�g, a kapcsol�si m�dok, a z�naar�nyok, az �th�z�sok, az �kezetek form�j�nak �s hely�nek v�ltoztat�s�val, vagy a hurokk�pz�sek, bet�alakzatok m�sk�ppen val� �r�s�val, akkor nem besz�lhet�nk vele kapcsolatban sem egy�nis�gr�l, sem magasabb fokon �ll� szellemis�gr�l.

Most ismerkedj�nk meg egy m�sfajta m�dszerrel, amely Bendetz M�ric magyar grafol�gus nev�hez f�z�dik. � a forman�v�t az al�bbiakb�l �llap�totta meg:
 
 

Az �r�s term�szetess�ge, egyszer�s�ge

Az �r�s olvashat�s�ga, �s tagolts�ga

Az �r�s szab�lyoss�ga

Az �r�s ar�nyoss�ga

Az �r�s temp�ja, sebess�ge