Ha visszapillantunk a t�rt�nelem r�gm�lt korszakaiba, id�nk�nt egy-egy nagy alakot l�tunk kiemelkedni, akik el nem eny�sz� nyomot hagytak maguk ut�n. �seink �gy pillantottak fel ezekre a nagy alakokra, mint emberfeletti l�nyekre, s a legnagyobb tisztelet, h�dolat, s�t im�d�s j�rt ki nekik. A t�rt�nelm�nket megel�z� id�kr�l, isteni dinaszti�kr�l, kir�lyokr�l, f�papokr�l ma csak legend�ink besz�lnek. A nev�kh�z f�z�d� var�zser� oly nagy, hogy vissza�t�r a n�pek t�rt�net�t t�rgyal� reg�kben. A legnagyobb tisztelettel eml�tik �ket, s istenekhez mondj�k hasonl�nak. K�s�bb is, a t�r�t�nelmi korszakokban felt�nik id�nk�nt egy-egy ilyen nagy alak. Azonban ezek az alakok nem j�tszanak vez�ri szerepet. Nem l�tjuk �ket sem tr�nuson, sem f�papi sz�kben, hanem ink�bb a szeg�nyebb n�p soraiban. Nem bor�tja �ket b�bor vagy b�rsony, fejedelmi vagy f�papi k�nt�s, �s m�gis kiv�lnak kort�rsaik k�z�l. A t�rt�nelem pedig megeml�kezik r�luk akkor is, mikor m�r minden kort�rsuk neve feled�sbe mer�lt.

Az uralkod�, a hadvez�r, a nagy �llamf�rfi kiv�l�nak t�nik fel a n�p el�tt, a t�meg ezek nev�t jegyzi meg �s emlegeti els�sorban. Nem �gy azok�t, akikr�l az im�nt sz�ltam, akik  nem rangjuk, hanem tan�t�suk b�lcsess�ge �s az emberis�g ir�nt �rzett nagy szeretet �ltal t�nnek ki. A nagy hadvez�r dics�s�ge let�nik, nev�t elfelejtik, v�ste b�r v�res bet�kkel is bele kora t�rt�net�be, m�g amazok h�re, dics�s�ge megmarad. Kit �rdekel ma, hogyan h�vt�k a vez�reket, akik r�gen Xerxes �ri�si had�t vezett�k G�r�gorsz�g ellen? Kinek a sz�v�t �nti el ma szeretet, ha megeml�kezik az egykor hatalmas Augustusr�l, a r�mai cs�sz�rr�l? K�z�mb�sen pillantunk vissza r�juk, m�g eg�szen m�st �rz�nk, ha Krishna, Buddha vagy Krisztus nev�re gondolunk. Az emberek szeretete sug�rzik fel�j�k, sz�v�k �ket im�dja, �s minden sz�zad nemhogy levonna, hanem �jra �s �jra hozz�ad dics�s�g�kh�z: a szeretet �s tisztelet sug�rkoron�j�val �vezi �ket.

Ha az emberis�g id�nk�nt megjelen� nagy tan�t�it a kort�rsak nem ismerik fel, �s nem �rt�kelik val�di �rt�k�k szerint, az�rt a k�s�bbi emberis�g sz�v�ben nev�k tov�bb �l. �let�k  eml�ke soha nem sz�nik, hanem az id�k folyam�n er�s�dik.

Miben rejlik ezeknek az embereknek a f�l�nye? Mi az, ami halhatatlans�got biztos�t nekik az emberis�g eml�kezet�ben? Szellemi tud�suk hatalma, tisztas�guk ereje, szeretet�k �s az emberis�ggel val� egy�tt�rz�s�k var�zsszer� hat�sa. �k azok, akiket az emberis�g tan�t�inak nevez�nk, akikben Mestereket tisztel�nk, �s akikhez az emberis�g soha meg nem sz�n� h�dolattal tekint fel. Mert �k t�nyleg mesterei �s urai az emberis�g �let�nek. Ha a kereszt�ny e sz�t hallja: Mester, ez el�g, hogy tisztelettel �s h�dolattal hajoljon meg. Eml�kezz�nk vissza, mik�nt sz�lott Krisztus tan�tv�nyaihoz: „Senkit se mondjatok Mesternek itt e f�ld�n; csak egy Mester van, �s az Krisztus.” M�s alkalommal  pedig: „Ti engem Mesternek �s Uratoknak neveztek. �s j�l teszitek, mert az vagyok." �ppen �gy a teoz�fus is, e sz�hoz „Mester”, hozz�f�zi mindazt, ami a hagyom�nyban a legszentebb, �s ami ir�nt gondolatban �s sz�vben a legnagyobb tiszteletet �rzi. Mert azok, akiket ma „Mestereknek” mondunk, t�nyleg isteniek; fel�lemelkedtek az emberis�gen, mert kifejlesztett�k magukban az isteni elemet.

K�l�nbs�g van azonban egyesek felfog�sa �s a mi�nk k�z�tt abban, hogy n�melyek csak a m�ltban �lt Mesterekr�l besz�lnek, m�g mi jelenben �l�ket is ismer�nk. Mik�nt elismerj�k �s meghajlunk amazok nagys�ga el�tt, kikr�l a t�rt�nelem besz�l, �ppen �gy hisz�nk a Mesterek  �lland� l�tez�s�ben, vagyis valljuk, hogy ilyenek ma �ppen �gy vannak, mint voltak r�gen. A „Mester” �l� val�s�g sz�munkra, nemcsak t�rt�nelmi adat. Hat�rozottan tudjuk, hogy Mesterek ma is �lnek e f�ld�n. Tan�t�ink �k nek�nk, fiatalabb testv�reiknek.  Tudjuk, hogy emberi testben �lnek csak az�rt, hogy az emberek k�zelebb f�rhessenek hozz�juk; hogy l�thass�k �s tapasztalj�k, miv� fejl�dhet az ember, ha a benne lak� isteni szellemet  kifejleszti.

E sz� „Mester”, m�r mag�ban rejti a tan�tv�ny fogalm�nak  l�tez�s�t. Egyik felt�telezi a m�sikat. Ma is �ppen �gy, mint k�tezer �v el�tt, a Mesternek tan�tv�nyai is vannak. Minden nagy vall�s tan�tja, hogy ugyanaz a szellem, amely r�gen biztos�totta a fejl�d�s lehet�s�g�t az ember sz�m�ra, ma is �ppen �gy megvan. �s ezt az igazs�got mi nem az�rt valljuk, mert valamely egyh�z papja �ll�tja, vagy valamely k�nyvben olvastuk, hanem az�rt, mert sz�munkra ez mindennapi �lm�ny, olyan valami, mi a realit�s legnagyobb fok�t jelenti. Mi ma is �ppen �gy l�tjuk a Mestereket itt j�rni k�z�tt�nk a f�ld�n, mint j�rtak sz�zadokkal ezel�tt Indi�ban.

A teoz�fia fenntartja a nagy vall�sok k�z�s hagyom�ny�t, �s vallja, hogy a Mesterek igenis �lnek, l�teznek �s az emberek �ltal megk�zel�thet�k. C�lom �ppen az, hogy megmutassam a hozz�juk vezet� utat, mely �ppens�ggel nem hozz�f�rhetetlen az emberi k�pes�s�gek szempontj�b�l. L�p�sr�l-l�p�sre fel akarom t�rni, melyek az ezen az �ton val� halad�s �ltal el�rhet� fejl�d�si fokozatok. Mert mik�nt �seink el�rt�k e fokozatokat, �ppen �gy el�rhetj�k mi is, ha az utat k�vetj�k. Ak�r a hindu vall�st, ak�r annak k�s�bbi kifejl�d�s�t, a buddhizmust, az �jabb kelet� kereszt�nys�get, vagy pedig a nagy vall�sok k�z�l a leg�jabbat, az iszl�mot tekintj�k, azt tal�ljuk, hogy valamennyi elismeri ilyen �tnak a l�tez�s�t. Mindannyi egyform�n nyilatkozik fel�le, �s tan�tja mik�pp kell haladni rajta. Ha napjainkban m�gis akadnak egyesek, akik ennek lehet�s�g�ben nem hisznek, �vezredek tapasztalataival helyezkednek szembe. �nma�gukat �s kort�rsaikat becs�lik le, ha azt tartj�k, hogy nem vagyunk k�pesek arra, amire �seink k�pesek voltak.

Mit �rtettek r�gebben a „Mester” fogalma alatt? A Mester olyan emberi l�ny volt, akiben a benne rejl� isteni l�ny fokozatos �s lass� fejl�d�s ut�n kibontakozott. A Mesterek kezdetben ugyanazon az �ton haladtak, mint m�s emberek, csak k�s�bb nekiindultak a meredekebb lejt�nek, amely az emberfelettis�ghez vezet. E magasztos �llapotban az ember el�ri a t�k�letess�g el�rhet� fok�t. A benne lak� szellem �j, fels�bb fejl�d�si folyamatnak indul. A megtisztult emberben kigyulladt az isteni l�lek. A Mesterek is j�rtak azon az �ton, amelyen mindny�jan haladunk. �ppens�ggel nem csodaszer� az � �tjukon val� halad�s, s�t mindenki sz�m�ra hozz�f�rhet�. Csak annyiban k�l�nb�znek az �sv�nyt megj�rtak t�l�nk, amennyiben a l�ng�sz k�l�nb�zik az egyszer� embert�l.  �k a vall�s vil�g�ban g�niuszok, �s miut�n az egyetlen �s �r�k f�ny, mely bevil�g�tja az eg�sz vil�got, mindenki sz�v�ben benne �l, ez�rt meg is nyilv�nulhat mindenkin�l. A f�ny ugyanaz, ak�r valamely remek krist�lykorongon ragyog kereszt�l, ak�r hom�lyos �vegb�ra alatt pislog. Mindny�junkban  egy �s ugyan�az az �r�k vil�goss�g lakik.

Az, akit mi Mesternek nevez�nk, tulajdonk�ppen csak id�sebb testv�r�nk. � is ugyanahhoz az emberis�ghez tartozik, mint mi, csup�n fejl�d�se tart r�gebb �ta. � m�r nagyot haladt az �ton, melyr�l f�nt sz�ltam, �s sok inici�ci�n (beavat�son) ment kereszt�l, ami �ltal �ntudatoss�ga egyre t�gult. Ma m�r nemcsak a mi vil�gunkat �leli fel tud�sa, hanem felny�lik azokba a vil�gokba is, amelyekben a Szellem honol. Testet csak az�rt �lt, hogy k�zelebb legyen hozz�nk, embert�rsaihoz, az�rt, hogy sz�munkra megk�zel�thet� legyen, az�rt, hogy tan�tv�nyait tan�thassa, hogyan kell haladni azon az �sv�nyen, amelyen � m�r v�gighaladt. �me ez a Mester.

De vajon mi az, amit �tnak nevez�nk? Erre az im�nt eml�tett nagy vall�sok adnak v�laszt. Ezt a v�laszt megtal�ljuk a nagy keleti vall�sokban, a kereszt�ny hitfelekezetek k�z�l pedig k�l�n�sen a r�mai katolikus vall�sban. A nagy okkult trad�ci�k, melyek az ut�bbi vall�sban megvannak �s m�g ink�bb megvoltak, manaps�g nehezebben ismerhet�k fel, mert abban az id�ben, amikor a kereszt�ny vall�s kereszt�lment azon a vall�si �s politikai  �talakul�son, amelyet reform�ci�nak nevez�nk - amely reform�ci� tulajdonk�ppen sz�mos vissza�l�s ellen val� fell�zad�s volt - sok babona mellett, r�szben veszend�be ment az okkult trad�ci�b�l egy �s m�s. �gy megsz�ntek a rendszeres medit�ci�s gyakorlatok, megsz�nt a rendszeres kik�pez�s munk�ja, melynek eredm�nyek�nt az ember fokr�l-fokra ura lett test�nek, mestere ked�ly-hull�mz�s�nak, �s amely �ltal felt�tlen uralmat nyert a l�lek felett.  Fenti elj�r�sok seg�ts�g�vel, melyeket megfelel� sorrendben egym�s� ut�n gyakorolt, megismerte azt a r�gi tan�t�st, amely �ltal egyed�l lehet�v� v�lik a szellem kibontakoz�sa az emberben. De mert ezek a tanok id�vel babon�val keveredtek, f�lrel�kte �ket az az �ramlat, mely a kereszt�nys�get meg akarta szabad�tani a babon�t�l. Azonban e tan�t�sok ma is l�teznek a r�mai katolikus egyh�zban �s egyik-m�sik, szint�n a kereszt�ny csal�dhoz tartoz�  szekt�ban, mint az anglik�n �s a nonkonformista egyh�zban. �jabban kezdik ism�t kultiv�lni a r�gi �sv�nyt, mely az id�k folyam�n j�rhatatlann� lett. Azonban hat�rozottan h�tr�nyban van ma a vall�s a tudom�nnyal szemben, ha a k�s�rletre alap�tott tud�ssal csak az  autorit�sban val� hitet tudja szembe�ll�tani. Ha a vall�s igaz, annak igazs�gait be is kell tudni bizony�tani. Kell, hogy azok ne csak a hitben gy�kerezzenek, hanem hogy tud�sra is t�maszkodjanak. M�r n�h�ny sz�zaddal ezel�tt mondta Origenes, hogy sz�ks�ge van az egyh�znak a gnosztikusokra �ppen �gy, mint a h�v�kre - teh�t olyanokra, akik tudnak, valamint olyanokra is, akik k�ls� autorit�s hat�sa alatt fogadj�k el az igazs�got. Az egyre  n�vekv� hatalm� tudom�ny mellett az egyh�z is er�sebb �ll�spontra helyezkedhetne, ha a fizikai vil�gban gy�kerez� tudom�nyos fejl�d�st ki tudn� terjeszteni a transzcendens vil�gra is; mik�nt ismerik azt azok, akik a l�lek tudom�ny�ban j�rtasak, �s a r�gi  �sv�nyen haladnak.

Valamikor a vall�s birtok�ban volt bizonyos bels� k�pess�gek fejleszt�s�hez sz�ks�ges szab�lyoknak, amelyek �ltal m�s vil�gok is megk�zel�thet�kk� v�ltak. A modern egyh�zban feled�sbe mer�ltek e tanok. De visszanyerhetik e tud�st azok, akik az �sv�nyt k�vetik. Sz�mukra ism�t hozz�f�rhet�kk� v�lnak az �rz�kfeletti vil�gok �ppen �gy, mint hozz�f�rhet� a tudom�ny sz�m�ra a fizikai vil�g.

Nem �hajtok foglalkozni a kereszt�ny, hindu �s a buddhista vall�si k�nyvek �sv�nyre vonatkoz� ismertet�seivel. Azokra a r�szletekre sem fogok kit�rni, melyeket muzulm�n k�nyvekben, vagy ann�l a mohamed�n misztikus szekt�n�l, melyet szufi n�ven  ismer�nk, tal�lunk meg, mert ezek tulajdonk�ppen azonosak az el�bb felsorolt vall�sok ide vonatkoz� t�teleivel.

Az �t v�g�n ott tal�ljuk minden�tt, mint el�rend� c�lt, az istens�ggel val� egyes�l�st. Ez alatt az egyes�l�s alatt nem az egyszer� im�t vagy �h�tatot, nem is a misztikus elragadtat�s�t �rtj�k, hanem azt az �ntudatos egyes�l�st, amely fokr�l-fokra fejl�dik ki a mi �ntudatunkban, �s v�gre egynek �rzi mag�t a nagy vil�g�ntudattal. Ez a v�gc�l, �s ez�rt j�l mondj�k, hogy „az Isten megismer�se az �r�k �let.” Nem vakhit ez, nem egyszer� v�lem�ny-nyilv�n�t�s, hanem igazi, pozit�v tud�s.

Szent Ambrus tan�tv�ny�hoz int�zett szavait id�zem: „L�gy azz�, ami vagy". Els� pillanatra kiss� paradoxul hangzik, de aki meg�rti, magasztos igazs�got ismer fel benne. �bredj�nk isteni l�nyeg�nk tudat�ra. Ha az istens�g cs�r�ja nem volna benn�nk, sohasem ismerhetn�nk fel az istens�get; de mivel az isteni L�ny minden sz�vben ott lakozik, lehets�gess� v�lik a Vele val� egy�tt�rz�s, egyes�l�s. Az �sv�nyen val� halad�s c�lja, rendeltet�se �ppen az, hogy benn�nket az istens�ggel val� �ntudatos egyes�l�shez vezessen.

A kereszt�ny egyh�z h�rom, a hindu �s buddhista vall�s k�t szakaszra osztja az �sv�nyt, illetve ezek a szakaszok megint r�szekre oszlanak. K�nny� azonban f�lismerni, hogy a k�l�nf�le elnevez�sek a bontakoz� �let egy �s ugyanazon �llapotaira vonatkoznak. A kereszt�ny az �t els� r�sz�t a tisztul�s �tj�nak  nevezi, a hindu �s buddhista a megpr�b�ltat�s �sv�ny�nek; ezen  az �sv�nyen bizonyos erk�lcsi k�pess�gek fejlesztend�k, miel�tt az �t tov�bbi, fels�bb r�szeire t�rhetne az ember. M�g a kereszt�ny nagyobb s�lyt helyez arra a passz�v t�nyre, amelyet tisztul�snak nevez, addig a keleti vall�sok ink�bb bizonyos fels�bb (okkult) k�pess�gek elsaj�t�t�s�t, teh�t akt�v t�nyked�st felt�teleznek. Az eredm�ny mindkett�n�l azonos: a vil�gi ember �talak�t�sa olyan ir�nyban, hogy k�pes legyen az �t tov�bbi, nehezebben  j�rhat� r�szein is sikerrel haladni.

A m�sodik szakasz, a kereszt�ny vall�s szerint, a megvil�gosod�s (illuminatio) szakasza, amely ut�n bek�vetkezik az egyes�l�s. A keleti vall�sok ezt a m�sodik szakaszt n�gy r�szre osztj�k, mindannyinak saj�ts�ga, hogy azokban az �ntudat fejl�d�se mindink�bb terjed. Az els� kett� megfelel a megvil�gosod�s, a m�sik kett� az egyes�l�s �tj�nak. K�tf�le ir�ny van annak elsaj�t�t�s�ra, amit a kereszt�ny vall�s erre vonatkoz�an tan�t. Sok kereszt�ny misztikus k�nyv l�tezik, melyekben az �sv�ny  k�l�nf�le szakaszai gondosan ki vannak jel�lve. Ha k�nnyebb form�ban �hajtj�k ezt elsaj�t�tani, legyen szabad utalnom egy munk�ra, melyet Benson, r�mai katolikus pap �rt: „None other Gods” („Ne legyenek idegen isteneid”) c�mmel. Ebben a t�r�t�netben egy ember �lete van meg�rva, aki az �sv�ny fokain egym�s ut�n halad �t. Nem �ll�tom, hogy a t�rt�net alapj�n teljesen meg lehet tanulni azt, hogy hogyan kell az �sv�nyen haladni, de legal�bb megtal�ljuk benne az ismert kereszt�ny liturgikus elnevez�seket �s azok magyar�zat�t az �tra vonatkoz�an, mely a nagy Tan�t�hoz vezet.

T�rj�nk most �t az �t egyes r�szleteinek megvil�g�t�s�ra. Mir�l lehet a vil�gi emberen �szrevenni, hogy �rett az �sv�nyre l�p�shez; hogy el�rkezett sz�m�ra az id�, amikor az �t els� szakasz�n haladhat? Ha �let�ben a m�sok ir�nt val� �nzetlen szolg�latt�tel, a m�sok jav�ra szolg�l� �ldozatk�szs�g mutatkozik; ha k�sz mindazt, amit a vil�g �rt�kesnek, k�v�natosnak tal�l, feladni az�rt az �gy�rt, melyet helyesnek ismer; ha bel�tja mindannak  �rt�ktelens�g�t, ami�rt a vil�g rajong, �s �rt�kesnek csak azt tekinti, amit ide�lja megval�s�t�s��rt tehet. Ha ezt l�tjuk megnyilv�nulni vala�kiben, akkor tudjuk, hogy az illet� meg�rett az �tra.

Nem is az a l�nyeges, hogy mi�rt lelkes�l az illet�, a f� az, hogy lelkes�lj�n olyan�rt, ami az emberi szellem fejleszt�s�t el�seg�ti. Nem kell, hogy mi helyesnek tal�ljuk az � t�nyked�s�t, hogy mi hev�lj�nk az�rt a bizonyos c�l�rt, amelyet � k�vetend�nek tal�l, �s amelynek idej�t, vagyon�t, erej�t, �let�t szenteli, hanem, ha mi azt tal�ljuk, hogy k�szs�gesen fel�ldoz mindent az�rt, amit � helyesnek tal�l; hogyha azt tal�ljuk, hogy neki az �ldozat, melyet hoz, �r�m; hogy semmif�le jutalmat nem ig�nyel �s minden t�rekv�se arra ir�nyul, hogy ide�lj�t a megval�sul�shoz k�zelebb vigye, akkor megtal�ltuk benne a sz�ks�ges lelki hajland�s�got. Csak az az illet� k�zel�theti meg a sz�k �sv�nyt, melyen �t haladhat, aki szolg�ja akar lenni az emberis�gnek, aki f�lretesz mindent, ami �t ebben a szolg�latban g�toln�, �s akinek legf�bb �r�me m�sokat seg�teni �s testv�reit szolg�lni. Nem valami idegenszer�, misztikus �tlet ez, hanem ellenkez�leg, nagyon is gyakorlati gondolat. K�z�l�nk b�rki, ha egyszer a szellem fel�bredt benne, meg is tal�lja a szolg�lathoz val� alkalmat. Nem ima vagy medit�ci� k�rd�se ez tulajdonk�ppen, noha a medit�ci� t�nyleg t�pl�l�ka a l�leknek, melyb�l bens� �let�t nyeri. A szeretet  t�z�ben �g� sz�v az, mely ut�n a Mesterek n�znek, mikor tan�tv�nyaikat az emberek k�z�l kiszemelik. A szeretet l�ngj�t keresik, mely bevil�g�tja az emberi �nz�s �s k�zdelem s�t�t �jjel�t. A szeretet olaj�b�l t�pl�lkoz� l�ngol� sz�vet keresi a Mester, s ha megtal�lja valakiben, akkor tudja, hogy tan�tv�nyainak sz�ma megszaporodott.

Az els� l�p�s megt�tele nagyon egyszer�, �s sokak sz�m�ra m�gis milyen neh�z De ha f�lvillant benn�nk a testv�ri szeretet t�ze, �s k�szek vagyunk �rdek�ben fel�ldozni mindent, akkor legy�nk meggy�z�dve, hogy a Mester figyelme fel�nk fordul. De el�bb �t kell esn�nk a megtisztul�s folyamat�n, amelyet a kereszt�ny egyh�z is el��r, vagy pedig a megpr�b�ltat�sok �tj�t kell j�rnunk, mik�nt  azt a keletiek tan�tj�k. A konkr�t m�don gondolkod� eur�pai ember sz�m�ra a keleti m�dszer ink�bb hozz�f�rhet�, mint az  �ltal�nosabb, tal�n kiss� k�d�s meghat�roz�sok, melyeket a kereszt�ny k�nyvekben ezekre a dolgokra vonatkoz�an tal�lunk, mert Keleten k�nnyebben f�r meg egym�s mellett a tudom�ny �s a vall�s, mint Nyugaton.

Mif�le k�pess�geket kell szerezn�nk, ha m�r az �sv�nyen vagyunk, �s az �gynevezett beavat�s el�tt �llunk? Mindenekel�tt ki kell magunkban fejleszten�nk azt a k�pess�get, mely megk�l�nb�zteti az �r�kk�val�t a muland�t�l, a val�dit a k�pzeltt�l, a szellemit az id�legest�l. Fel kell ismern�nk mindezeket nemcsak k�rnyezet�nkben, hanem magunkban is. Fel kell ismern�nk az �let minden k�r�lm�nyei k�z�tt. Valah�nyszor  v�laszt�s el�tt �llunk, r� kell ismern�nk a val�di �rt�kekre, amikor a hamis �rt�kek csal�ka m�don el�tt�nk pomp�znak. Helyes �t�l�k�pess�gre kell szert tenn�nk, hogy megk�l�nb�ztess�k azt, ami�rt �rdemes �lni �s harcolni, att�l, ami�rt nem �rdemes. Fel kell ismern�nk muland� �rtek�t a h�rn�vnek, hatalomnak, t�rsadalmi �ll�snak, mindazoknak a dolgoknak, amelyek b�rmely pillanatban eleny�szhetnek. Ellenben nagy s�lyt kell helyezn�nk jellem�nk fejleszt�s�re, lelk�nk nemes�t�s�re, egysz�val mindazon bels� �rt�kekre, melyeket a nagyvil�g semmibe sem vesz. Mell�zn�nk kell azokat, melyek ut�n a vil�g kitart�an t�rekszik.

Meg kell tudnunk k�l�nb�ztetni az �rt�keset az �rt�ktelent�l mindenben, ami benn�nket az �letben k�r�lvesz. Fel kell ismern�nk f�rfiben, n�ben egyar�nt az istenit, amely mindny�junkban megvan. Nem az emberek hib�it, gyarl�s�gait kell l�tnunk, hanem igyekezn�nk kell mindenkiben felismerni a fels�bbrend� k�pess�geket. A legjobbat l�ssuk meg, �s nem a rosszat, mert csak �gy azonos�thatjuk magunkat azzal, ami az emberekben j�, s csak �gy seg�thet�nk rajtuk. Ha gy�l�lj�k a benn�nk lev� rosszat, ez�ltal csak a rossz erej�t n�velj�k, �s megnehez�tj�k az ember k�zdelm�t a rossz ellen. Ez a legels� k�pess�g, melyet el kell saj�t�tania annak, aki a megpr�b�ltat�s �tj�n akar haladni.

A k�vetkez� k�vetelm�ny az, amit a v�gytalans�g fogalma al� sorolhatunk. Minden v�gyunk, v�gyakoz�sunk, mindennapi �let�nknek ez a jelent�keny r�sze �t kell, hogy alakuljon abba az egyetlen k�v�ns�gba, hogy az isteni akarattal eggy� lehessen. Mindazok a r�pke k�pzetek, m�l� szesz�lyek, amit kedvel�nk vagy nem, ami egyre v�ltozik, mivel hi�nyzik bel�le a maradand�, mindezen t�l kell, hogy tegy�k magunkat. De nem �gy, hogy letiporjuk, ki�lj�k magunkb�l, hanem lassan �talak�tjuk a val�di szellemi alk�mia seg�ts�g�vel, amely az alacsonyrend� f�met nemesf�mm� v�ltoztatja, s a k�z�ns�gesb�l finomabbat, fels�bbrend�t teremt. Az�rt, ha sz�vedben van szeretet, de sok van benned, ami gyenge, �nz�, ami nem �ppen k�v�natos, vigy�zz, ne �ld ki sz�vedb�l ezt a szeretetet, hanem ellenkez�leg, igyekezz, hogy az alacsonyrend� tulajdons�gokat fejleszd. A szeretet maga mindig isteni, s legyen b�r a legalacsonyabb rend�, az�rt j�val k�zelebb �ll az istens�ghez, mint az �nz�snek n�mely el�kel� form�ja, amely lehet tiszta �s merev, �m nem ismeri a szeretet mindent megv�lt� �rz�s�t. Az�rt, ha valamely emberi sz�vben szeretetet tal�lsz, legyen az aljas �s �llatias is, ne taposd el, ne t�pd ki bel�le, hanem igyekezz azt megjav�tani, megtiszt�tani, s azt a szellemi alk�mi�t alkalmazni, melyet az im�nt eml�tettem. Ez a halad�s �tja, mely az emberi term�szetet nem megsemmis�teni akarja, hanem �talak�tani, hogy abban megnyilv�nulhasson az isteni. Hiba volna ki�lni a l�lekb�l az emberit, hogy el�rhess�k az istenit, mert hiszen akkor elfelejten�nk, hogy az isteni nem m�s, mint az istens�gig felmagasztal�dott emberi, �s hogy term�szet�nk voltak�pen emberi marad m�g akkor is, ha majd egyszer el�rt�k az isteni �llapotot. Ez az �sv�ny m�sodik szakasza.�

A k�vetkez� l�p�s hat k�pess�g elsaj�t�t�s�t f�lt�telezi, melyek �ltal bizonyos elmebeli tulajdons�gokat fejleszthet�nk ki. Ezekr�l gyakran, mint helyes magaviseletr�l eml�keznek meg az �r�sok. Ha a tan�tv�ny sikerrel akar az �ton haladni, �gy elker�lhetetlen�l sz�ks�ges ezeknek a f�lt�teleknek a betart�sa.

Uraljuk gondolatainkat. Figyel�j�k meg, mennyire vagyunk k�pesek rajtuk uralkodni, keletkez�s�ket befoly�solni. Rendszerint nem mi ir�ny�tjuk gondolatainkat,  hanem gondolataink uralnak benn�nket. A gondolat az �r, �s a gondolkod� a szolg�ja, rabja. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy �jjel nem tudunk aludni, mert valamilyen gondolat gy�t�r, s nem b�runk t�le szabadulni. Az eff�le gondolkod�s mit sem haszn�l nek�nk, s az�rt el kellene �zni magunkt�l. Az �lmatlans�g nem seg�t rajtunk, csak kimer�ti er�nket. Az, aki gondolatain uralkodni tud, egyszer�en kiz�rja a b�nt� gondolatot, melynek haszn�t nem veszi sem �nmaga, sem m�svalaki. Egyszer�en becsapja az ajt�t el�tte, megfordul �s nyugodtan tov�bb alszik. Reggel azut�n er�ben �s eg�szs�gben fel�bred, �s akkor b�tran megk�zdhet azokkal a feladatokkal, melyeket az �let el�je �ll�t. Ez egyike a legjobb k�s�rleteknek, amelyet csak elk�pzelhet�nk. Pr�b�ljuk meg ilyen m�don, hogy tudunk-e  gondolatainkon uralkodni, �s ha nem, akkor igyekezz�nk a j�v�ben az uralmat felett�k biztos�tani. Reggel, miel�tt mindennapi munk�nkba fogunk, n�h�ny percig �sszpontos�tsuk gondolatainkat bizonyos ir�nyban. Valamely sz�p eszme, vagy er�nyfogalom fel� igyekezz�nk ir�ny�tani �ket. A gondolatnak teremt� ereje van, �s amit gondolunk, azz� lesz�nk. Ha p�ld�ul olyan tulajdons�gra gondolunk, amelyet jellem�nkbe szeretn�nk illeszteni, �gy - hogy nagyon is k�z�ns�ges mond�ssal �ljek - pr�b�ljunk k�t legyet �tni egy csap�sra. Ez�ltal, hogy azt a bizonyos er�nyt jellem�nkbe oltjuk, megtanulunk gondolatainkon uralkodni. Mert a gondolat ir�ny�t�sa �ltal er�t nyer�nk f�l�tte, �s megteremtj�k magunkban a k�v�nt tulajdons�got. De nemcsak a gondolat ural�sa fontos.

Test�nknek is uraiv� kell lenn�nk, azaz uraljuk besz�d�nket �s cselekedeteinket. Mennyi bajt okozott m�r az, hogy nyelv�nk elj�rt, megfontol�s n�lk�l besz�lt�nk, ism�telt�k azt, amit hallottunk. Nem is tudjuk, hogy igaz-e, vagy sem.  Rendszerint mendemonda, vagy hasonl�, amit terjeszt�nk, nem pedig olyasvalami, amivel b�rkinek j� h�rnev�t �regb�ten�nk.  Urald nyelvedet! Els�rend� fontoss�g� arra n�zve, aki az �ton akar haladni, hogy soha bar�ts�gtalan, vagy hirtelen sz�t t�relmetlen�l ki ne ejtsen. Nyelv�nk nem arra val�, hogy m�sokat megsebezz�nk vele, ezt ne feledj�k. Annak, amivel sebezni lehet, nincs helye a szeretet birodalm�ban.

A gondolat �s test uralm�n k�v�l sz�ks�g�nk van kitart�sra. Ez az a nagy er�ny, amely benn�nket t�rni k�pes�t. Meg�v a b�tortalans�gt�l a neh�zs�gek l�tt�ra, s nem ijed�nk meg t�l�k, hanem megk�zd�nk vel�k. Nem riadunk vissza az akad�lyokt�l, hanem elhaladunk  f�l�tt�k. A kitart�s h�si er�nye felt�tlen�l sz�ks�ges az �sv�nyen val� halad�shoz. Sz�ks�ges tov�bb�, hogy t�relmess�get gyakoroljunk. Nem arr�l a fajta t�relemr�l van sz�, amely �gy sz�l: „Nekem ugyan igazam van, hanem az�rt te csak menj utadon, tudom, hogy nem �rtesz a dologhoz, de ugyan mi�rt bajl�djam veled!” Ez nem t�relmess�g, ez megvet�s. A val�di t�relmess�g elismeri, hogy mindenkinek joga van �gy gondolkodni, ahogyan az illet� azt helyesnek v�li. Senkinek sincs joga m�st meggy�z�d�s�nek kialakul�s�ban megakad�lyozni. Tudjuk, hogy a minden emberben lakoz� Szellem azon igyekszik, hogy kifejlessze mindenkiben azt, ami magasztos c�ljainak el�r�s�hez sz�ks�ges. Ne �n akarjak dikt�lni vagy b�rkit befoly�solni olyan ir�nyban, hogy kijel�ljem az utat a sz�m�ra. A val�di t�relmess�g mindig tiszteletben tartja az egy�nnek azt a jog�t, hogy sorsa felett rendelkezzen, �s mindig k�sz seg�teni, ha seg�ts�g�t k�rik, de soha sincs megs�rtve, ha azt visszautas�tj�k. A val�di t�relmess�g nem k�v�n uralkodni �s hatalmat gyakorolni m�sok f�l�tt. Ezt a t�relmess�get  kell kifejlesztenie annak, aki a Mesterek tan�tv�nya akar lenni.

Ha a tan�tv�ny megszerezte mindezeket az er�nyeket, hitre kell m�g szert tennie. Vagyis a bels� meggy�z�d�sen, az Istens�gnek benn�nk val� megsz�lal�s�n alapul� hitet kell magunkban f�l�breszten�nk, mely er�t ad sz�munkra, mely azt a meggy�z�d�st kelti benn�nk, hogy a Szellem mindenre k�pes benn�nk �s �ltalunk. Ez a hit ked�ly�nk legm�ly�b�l, mintegy a benn�nk lakoz� Istens�g sejd�t�sek�nt buggyan f�l. Ez a hit k�pes�t benn�nket v�ls�gos k�r�lm�nyek k�z�tt az egym�sra tornyosul� neh�zs�gekkel megk�zdeni, �s biztos�t szil�rd talajt sz�munkra akkor is, amikor a megpr�b�ltat�sok s�lya alatt g�rnyed�nk. �s akkor be�ll lelk�nkben az a bizonyos egyens�lyi �llapot, amelyet nem ingat meg sem gond, sem �r�m.

Ez az a hat kell�k, melyet r�viden �sszefoglalva �gy nevezhet�nk: helyes magaviselet.

A negyedik k�pess�g, amelyet magunkban fejleszteni kell, az egyes�l�s ut�n val� v�gy. Az emberi term�szetet ez teljesen �talak�tja, v�gtelen szeretettel t�lt el minden ir�nt, v�g�l isteniv� avat, s megismerteti vel�nk a tulajdonk�ppeni v�gc�lt, amely fel� haladnunk kell.

Ha mindezeket - hab�r nem is teljes t�k�letess�ggel - elsaj�t�totta, kifejlesztette mag�ban a tan�tv�ny legal�bb olyan m�rt�kben, hogy ezeknek az er�nyeknek a nyomai jellem�ben t�kr�z�dnek, mindennapi �let�ben kifejez�sre jutnak: akkor k�szen van az els� beavat�sra, �s Mestere elvezeti �t a kapuhoz, melyen ha z�rget, �gy az megny�lik sz�m�ra.

Mi a beavat�s? �ntudatunk b�v�l�se, mi �ltal k�pesek vagyunk egy �j vil�got befogadni, amely n�veli tanul�si k�pess�g�nket �s fokozza benn�nk a tehets�get: kutatni �s tudni. Ezt nyerj�k a beavat�ssal. Az ember m�r annyira megtisztult, hogy �ntudatoss�ga kiterjeszkedhet �s befogadhatja kereteibe nemcsak a fizikai,  hanem a fizikait t�lsz�rnyal� vil�got is, mi �ltal eg�sz �letfunkci�ja b�vebb�, gazdagabb� lesz. Az �ntudat ilyen ir�ny� kiterjeszt�se k�vetkezt�ben az ember f�lfog�sa t�gul; ilyen �llapotban meg�rti �s vil�gosan l�tja azt, amit azel�tt csak halkan �rzett vagy legf�ljebb sejtett.

N�gy ilyen beavat�son kell �tmenn�nk, hogy Mesterek lehess�nk. Az els� beavat�sr�l sz�ltunk, ha ez siker�lt, akkor a tan�tv�ny el�tt m�g nagy �s f�rads�gos munka �ll. Az emberis�g fejleszt�s�ben �s nemes�t�s�ben kell k�zrem�k�dnie. Nem fejlesztheti t�bb� r�szlegesen egy-egy tulajdons�g�t, �s a fejleszt�st nem is viheti a t�k�letess�gig, mert ezent�l mindazt, amit sz�m�ra kijel�lnek, kell els�sorban elv�geznie. �s miel�tt a m�sodik beavat�s  el� �llhat; gy�keresen meg kell tiszt�tani lelk�t h�rom nagy gyenges�gt�l, melyek emberi term�szet�ben gy�kereznek.

Meg kell k�zdenie a k�tked�ssel. Nem azzal a jogosult k�tked�ssel, mely elfog benn�nket, ha az ismeretlen el�tt �llunk -  ez sz�ks�ges kell�k, melyet a j�zan �sz bel�nk �nt, hanem ki kell irtania a k�telyt egyes l�nyeges dolgokban, melyek elfogad�sa n�lk�l az �sv�nyen val� tov�bbhalad�s lehetetlen. A vegy�sz nem k�telkedik t�bb� abban, hogy az oxig�nt �s hidrog�nt bizonyos f�lt�telek mellett v�zz� lehet egyes�teni. Ezt k�ts�get kiz�r�an tudja, sz�mtalanszor megism�telte a k�s�rletet, ennek k�vetkezt�ben nem k�telkedik t�bb� f�lt�tlen bizonyoss�g�ban.

F�leg h�rom ponton kell megszabadulnunk minden k�telyt�l. Tudnunk kell, hogy a reinkarn�ci� val�s t�ny. Nem vala�mely autorit�s kijelent�se alapj�n kell ezt elfogadnunk, nem az�rt kell hinn�nk, mert m�sok is hiszik, hanem saj�t tapasztalataink alapj�n kell err�l meggy�z�dn�nk. Annyira pozit�v igazs�g legyen ez sz�munkra, mint saj�t �t�lt gyermekkorunk t�nye. Ez az els� k�telez� pont a tan�tv�nyra n�zve: ismernie kell saj�t m�ltj�t. Meg kell tov�bb� szabadulnunk a vakhitt�l �s mindennem� babon�t�l. Mit �rt�nk babona alatt? Ha �sszet�vesztj�k a l�nyegest a l�nyegtelennel, ha a k�ls� alakot val�s�gnak tekintj�k, s a k�ls� vil�got tessz�k a bels� hely�re, akkor babon�t k�vet�nk el. Ett�l megszabadulni – ez a m�sodik kell�k. A k�l�nf�le szertart�sokban meg kell l�tnunk azok tulajdonk�ppeni jelent�s�g�t az emberis�g fejl�d�s�ben; tudnunk kell, hogy azok csak �thidal�st k�peznek, hogy megk�zel�thess�k a l�thatatlan val�s�gokat, �s ha egyszer k�pesek vagyunk azok megtart�s�ra e k�zvet�t� n�lk�l, akkor arra t�bb� sz�ks�g nincsen. Mindig tisztelettel lesz�nk ezen szertart�sok �s form�k ir�nt, mert tudjuk, hogy m�soknak m�g bizony�ra sz�ks�g�k van ezekre, de tudjuk azt is, hogy nek�nk csak a m�ltban volt sz�ks�g�nk r�juk, s ma nyugodtan mell�zhetj�k.

A harmadik dolog,  melyt�l szabadulni kell: a k�l�nv�lts�g �rz�se. Vagyis az az �rz�s, hogy m�sokt�l, embert�rsainkt�l k�l�n, elv�lasztva �rezz�k magunkat. Nagyon neh�z ett�l az �rz�st�l szabadulni, de amint �ntudatunk t�gul, e feladat ar�nylag k�nnyebb� v�lik, mert b�v�lt �ntudatunkban �rezz�k �sszetartoz�sunkat embert�rsainkkal. Ennek seg�ts�g�vel fel�lemelked�nk azokon a v�laszfalakon, melyek minket embert�rsainkt�l elk�l�n�tenek. Felebar�tomra pillantva, �gy gondolkodom: „Igen, testeink k�l�nb�znek, ked�lyvil�gunk is k�l�nb�z�, s�t gondolatvil�gunk is, de a Szellem, amely benned lakik, bennem is ugyanaz, �s itt m�r k�l�nbs�g nincs k�z�tt�nk. Test�nk, ked�lyhangulataink, gondolataink k�l�nb�znek, de szellem�nk egy �s ugyanazon term�szet�, mert ez az �ltal�nos �s mindent �sszefoglal� �let. Ha a beavatott  ennek tudat�ra �bred, akkor meg�rti, hogy a gonosztev� b�ne egy�ttal az � b�ne is, �s a szentnek a tisztas�ga a b�n�s tisztas�ga is egyszersmind. A legalacsonyabbal �ppen �gy egynek �rzi mag�t, mint a Legfels�bbel. Itt van �ppen a neh�zs�g, mert ez emberi szempontb�l nem mindig kellemes. Mi ugyanis �r�l�nk, ha k�z�tt�nk �s a magasan felett�nk �ll�k k�z�tt hasonl�s�got tapasztalunk, de vajon �ppen �gy �r�l�nk-e, ha ugyanezt a hasonl�s�got  konstat�ljuk k�z�tt�nk �s azok k�z�tt, akik messze alattunk �llnak? Hogyan fogjuk Krisztussal val� azonoss�gunkat �rezni,  ha nem �rezz�k �ppen �gy azonoss�gunkat a gonosztev�vel? Ez az, amit a k�l�nv�lts�g �rz�s�nek kiirt�sa el�tt alaposan fon�tol�ra kell venn�nk �s meg kell �rten�nk.

Csup�n ha ezt a h�rom gyenges�get kiirtottuk magunkb�l, �rhetj�k el a k�vetkez� beavat�si fokot. A tov�bbi munka abban van, hogy meg�p�ts�k azokat a finomabb, t�k�letesebb h�velyeket bens�nkben, melyekre sz�ks�g�nk van, hogy abban a h�rom vil�gban m�k�dhess�nk, amely fizikai vil�gunkhoz voltak�pen olyan k�zel �ll, �s azokban a tov�bbi vil�gokban is, melyek magasan ezek felett vannak. L�ny�nk bels� alkat�t kell t�k�letes�ten�nk, miel�tt a harmadik nagy beavat�shoz k�sz�ln�nk, hogy �gy k�pesek legy�nk szabadon munk�lkodni mindazokban a vil�gokban, melyek kapcsolatban �llnak azzal a vil�ggal, melyben mindennapi �let�nk folyik. Ha k�pesek vagyunk ott is seg�ts�g�re lenni mindazoknak, akik arra r�szorultak, ny�lik meg el�tt�nk a harmadik kapu. E m�g�tt megsz�nik minden, amit rokon- �s ellenszenv, vonzalom �s gy�l�let n�ven ismer�nk (mely �rzelmek teszik ki jobb�ra azt, amit �letnek nevez�nk). Azzal, hogy felismert�k �s meg�rtett�k isteni l�ny�nket, lehets�gess� v�lt ez az �talakul�s; lehets�gess� v�lt mindazoknak az �rzelmi folyamatoknak a val�tlans�g�t f�lismern�nk, melyek k�l�nbs�get tesznek k�z�tt�nk �s embert�rsaink k�z�tt.

Ha a tan�tv�ny azut�n nemcsak kifejlesztette, hanem t�k�letes�tette mag�ban ezeket a tulajdons�gokat, annyira, hogy azok term�szet�v� v�ltak, akkor ked�ly�nek semmi �ltal meg nem ingathat� nyugalm�ban egyar�nt seg�teni fog bar�tot �s ellens�get. �ppen olyan �r�mmel fogja szolg�lni azt, aki veszt�re t�r, mint azt, aki sz�v�hez legk�zelebb �ll. Ha ez az �llapot bek�vetkezik, �gy a jel�lt a negyedik nagy beavat�shoz k�szen van, s ezent�l nem l�tezik t�bb� r� n�zve a k�nyszer - �jra �s �jra testet �lteni. Mert a  beavatott v�gig�lte m�r mindazt, amit a kereszt�ny vall�sban a kereszt �s a k�nszenved�s dr�m�j�nak neveznek. Mert Krisztus �let�nek t�rt�nete nemcsak hist�riai jelent�s�g� esem�nyek sorozata, hanem egy�ttal az emberi szellem fejl�d�s�nek t�rt�nete v�gig a beavat�s kapuj�n.

Az els� beavat�s jelk�pezi Krisztus megsz�let�s�t. A kelet csillaga ott �ll a gyermek b�lcs�je felett.  A m�sodik jelk�pe a megkereszteltet�snek, amikor a szellem lesz�ll hozz� �s benne lakozik. A harmadik a T�borhegyen val� meg�dics��l�s, amikor a bens� Istens�g rajta �tvil�glik. A negyedik azonban a k�nszenved�s: a Gethsem�ne, a K�lv�ria, az als�rend�  ember hal�la. Azut�n k�vetkezik az �t�dik beavat�s, mely jel�k�pezi a felt�mad�st �s a mennybesz�ll�st. Ekkor k�szen �ll a Mester. A Mester f�l�tt nincs hatalma a hal�lnak, az �r�k �let ura �. Felszabadult. Val�ra v�lt benne az �r�kk�val�, �s nincs t�bb� ereje f�l�tte sem a f�ldi �letnek, sem a f�ldi hal�lnak. Gy�zelmesen fel�lemelkedett minden neh�zs�gen. Az emberis�g megseg�t�je, megment�je lett bel�le. S mert � maga v�gigszenvedte az emberis�g szenved�seit, k�pes a v�gletekig seg�teni mindenkit. De nem �gy, hogy a gy�ng�k helyett szenved, hanem �gy, hogy saj�t erej�t helyezi a gyeng�kbe, hogy �k is er�sekk� v�ljanak. Nem saj�t tisztas�g�t adja oda, hogy azzal f�dje be szenny�t a b�n�s, hanem saj�t tisztas�g�t oltja a v�tkez�be, s megtiszt�tja ez �ltal. Azzal hat r�, amiben term�szet�k azonos.

Ti is eljuthattok oda, ahov� a Mester jutott, ti is k�pesek vagytok elv�gezni azt a nagy munk�t, melyet a Mester v�gzett. �gy v�litek, hogy ez tal�n t�bb, mint amire k�pesek vagytok? Tal�n vannak k�z�letek egyesek, akik szavaimat t�lz�nak tal�lj�k? Hiszen Krisztus  mondta: „�n vagyok az els�sz�l�tt egy�b testv�reim k�z�tt." �s az is meg van �rva, hogy Neki minden kereszt�nyben meg kell sz�letnie, n�vekednie, hogy teljes nagys�g�t el�rje. Ez az ember legszebb tulajdona, ez val�di �r�ks�ge: ismerje fel isteni eredet�t, �s felismerve, igyekezzen azt kifejleszteni. Ez azon v�gtelen kegy �s jutalom, mely ut�n az emberis�g �h�tozik. Az �r�k Szellem megsz�let�se mindny�junk v�gs�, b�r sokszor alig sejtett v�gya, s ez�rt k�szek vagyunk az �sv�nyre l�pni, mert tudjuk, hogy rajta haladtak a Mesterek. Tudjuk, hogy ez az �t, mely az emberi l�tez�s legf�bb magaslataihoz vezet, amelyeken �tsug�rzik majd az Isteni Szellem. Ennek a Szellemnek a kibontakoz�sa a c�l, mely ut�n t�reksz�nk, s az ok, melyn�l fogva a vil�gok l�teznek.