Zsolt 53
Zsolt 53.1
(A karvezetőnek - betegség idején: Dávid tanítókölteménye.)
Zsolt 53.2
Az esztelen így szól szívében: "Nincs Isten!" Álnokok, romlottak, s amit művelnek, borzalom. Senki sincs, aki még a jót tenné.
Zsolt 53.3
Isten, nézz le az égből az ember fiaira, hogy van-e még bölcs, van-e még, aki az Istent keresi.
Zsolt 53.4
Tévelygők és romlottak mind! Egyetlen egy sincs, aki a jót tenné.
Zsolt 53.5
Nem jutnak jobb belátásra, akik rosszat tesznek, akik emésztik népemet, mint ahogy a kenyeret eszik, akik nem folyamodnak Istenhez?
Zsolt 53.6
Akkor majd rettegés veri őket, amilyen váratlan rettegés még nem volt. Akik hűtlenek lettek, azoknak csontját szétszórta az Úr, megszégyenültek, mivel Isten elvetette őket.
Zsolt 53.7
Jöjjön hát szabadulás Sionból Izrael számára! Ha majd Isten megfordítja népe sorsát, akkor ujjong majd Jákob és vigad Izrael.
Zsolt 54
Zsolt 54.1
(A karvezetőnek, húros hangszerre - Dávid tanítókölteménye,
Zsolt 54.2
azután, hogy a cifiták elmentek Saulhoz és jelentették: "Dávid nálunk rejtőzik.")
Zsolt 54.3
Segíts meg, Isten, neved által, légy hatalmas szószólója ügyemnek!
Zsolt 54.4
Hallgasd meg imámat, Istenem, figyelj szám szavára!
Zsolt 54.5
Mert gőgösek keltek föl ellenem, a hatalom emberei életemre törnek, s nem tekintik az Istent.
Zsolt 54.6
De lám, Isten az én segítségem, az Úr ereje tartja fenn életem.
Zsolt 54.7
A bajt fordítsd vissza ellenségeimre, hűségedben, uram, semmisítsd meg őket!
Zsolt 54.8
Akkor örömmel mutatok be áldozatot neked, és dicsőítem jóságos nevedet.
Zsolt 54.9
Kimentett engem minden gyötrelemből s szememmel láttam ellenségem vesztét.
Zsolt 55
Zsolt 55.1
(A karvezetőnek, húros hangszerre - Dávid tanítókölteménye.)
Zsolt 55.2
Figyelj imádságomra, Uram, ne zárkózz el könyörgésem elől!
Zsolt 55.3
Fordulj felém és hallgass meg! A félelem hajszol,
Zsolt 55.4
az ellenség zaja és a gonoszok lármája megzavar. Mert bajt hoznak rám, bőszülten támadnak.
Zsolt 55.5
A szívem remeg bensőmben, és halálfélelem környékez.
Zsolt 55.6
Félelem, aggódás kerít hatalmába, és borzalom tölt el.
Zsolt 55.7
Így szólok: "Bárcsak szárnyam volna, mint a galambnak, akkor elrepülnék és megnyugodnék."
Zsolt 55.8
Igen, szeretnék elfutni messze innét, kedvem szerint a pusztában laknék.
Zsolt 55.9
Sietve kerestem vihartól, széltől védett menedéket,
Zsolt 55.10
Uram, a rohanó ár és nyelvük zaklatása ellen. Hiszen a városban csak viszályt és erőszakot látok.
Zsolt 55.11
Nappal és éjjel körbejárnak a város falain, belül erőszak és gonoszság tanyázik.
Zsolt 55.12
Belsejében álnokság lakik, az utcákon nem szűnik a zsarolás és csalás.
Zsolt 55.13
Ha csak ellenségem gyalázna, azt még elviselném. Ha csak az fordulna ellenem, aki gyűlöl, elbújnék előle.
Zsolt 55.14
De te voltál az, aki társam vagy, te lettél ellenségem, akiben megbíztam,
Zsolt 55.15
akivel az Isten házában bensőséges barátságra léptem. Eméssze meg őket a nyugtalanság,
Zsolt 55.16
lepje meg őket a halál! Élve kerüljenek a sírba, mert ahol ők vannak, ott van a gonoszság házaikban!
Zsolt 55.17
Én azonban Istenhez kiáltok, az Úr megment engem.
Zsolt 55.18
Panaszkodom és sóhajtozom színe előtt este, reggel, délben, és meghallgatja szavam.
Zsolt 55.19
Békében menti meg lelkemet azoktól, akik bántanak. Mert sokan vannak ellenem.
Zsolt 55.20
Isten engem meghallgat, őket megalázza: ő, aki örökké uralkodik; mivel nem térnek meg, s nem ismerik az istenfélelmet.
Zsolt 55.21
Ki-ki barátja ellen emeli kezét, és megszegi adott szavát.
Zsolt 55.22
Arca olyan sima, mint a vaj, de szívében háborút forgat. Látszatra beszéde enyhítő olaj, de a valóságban kivont éles kard.
Zsolt 55.23
Bízd gondjaidat az Úrra, ő majd megerősít, nem hagyja, hogy az igaz meginogjon!
Zsolt 55.24
Te pedig, Istenem, taszítsd le őket mind az örvény kútjába. A vérengző és csaló emberek éveik felét sem érik meg. De én, Uram, tebenned bízom.
Zsolt 56
Zsolt 56.1
(A karvezetőnek a "Távoli istenek galambja" szerint - miktam Dávidtól, amikor a filiszteusok elfogták Gátban.)
Zsolt 56.2
Légy kegyes hozzám, Uram, mert az emberek eltipornak, folytonos harcban szorongatnak.
Zsolt 56.3
Ellenségeim folyvást lábukkal taposnak, és sokan vannak, akik vesztemre törnek. Állíts talpra,
Zsolt 56.4
amely napon elfog a félelem, mivel tebenned bízom.
Zsolt 56.5
Dicsőítem Istenben a szavát, Istenben remélek, nem félek, a halandó mit árthatna nekem.
Zsolt 56.6
Naphosszat kiforgatják szavaimat, minden gondolatuk az elvesztésem.
Zsolt 56.7
Összegyűlnek és körülvesznek, lesik lépteimet, életemre törnek.
Zsolt 56.8
Gonoszságuk ellenére megszabaduljanak? Uram, haragodban söpörd el e népeket!
Zsolt 56.9
Feljegyezted, Uram, szenvedésem útját, összegyűjtötted tömlőidben könnyeimet.
Zsolt 56.10
Ellenségeim visszarettennek, amikor téged szólítalak. Tudom, hogy Isten valóban velem van.
Zsolt 56.11
Dicsőítem Istenben a szavát, dicsőítem az Úrban a szavát.
Zsolt 56.12
Istenben bizakodom, nem félek, az ember mit árthat nekem?
Zsolt 56.13
Tartozom azzal, amit ígértem, Istenem, hálaáldozatot mutatok be neked.
Zsolt 56.14
Mert életemet kiragadtad a halálból, hogy az élők világosságában járjak Isten előtt.