31.          Saucsa-szamtosa-tapaha-szv�dhj�jesvara-pranidh�n�ni nijam�h�.

32.    … tisztas�g; rendess�g, … megel�gedetts�g, … szigor�s�g; j�zan m�rt�kletess�g, … �n-tanulm�nyoz�s; a bels� �n ismeret�hez vezet� tanulm�nyoz�s, … (�s) �n�tad�s; megnyugv�s Istenben, … (�lland�) szab�lyok.

32.    Tisztas�g, megel�gedetts�g (nyugodt der�), szigor�s�g (j�zan m�rt�kletess�g), �nmagunk tanulm�nyoz�sa �s �n�tad�s k�pezik a szab�lyokat.

Ezzel a nijam�hoz, a j�ga- fegyelem m�sodik ang�j�hoz jutottunk, amely a j�ga szerinti �let alapjainak lerak�s�ra szolg�l. Miel�tt az ebben a sz�tr�ban felsorolt nijama �t elem�vel foglalkozunk, sz�ks�ges, hogy a jama �s a nijama k�z�tti k�l�nbs�geket fontoljuk meg. Felsz�nesen vizsg�lva, mind jam�nak, mind nijam�nak az a k�z�s c�lja, - hogy �gy v�ltoztassa �t az als�bb term�szetet, hogy az megfelel�en szolg�ljon a j�ga szerinti �let eszk�z��l. Azonban a k�t meg�llap�t�sban foglalt elemek k�zelebbi tanulm�nyoz�sa, azonnal fel fogja fedni a sz�dhaka jellem�ben sz�ks�ges v�ltoz�sok megval�s�t�sa �rdek�ben v�gzett gyakorlatok �ltal�nos term�szet�ben l�v� k�l�nbs�geket. A jama-ban foglalt gyakorlatok �ltal�ban v�ve erk�lcsiek �s tilt�ak, m�g a nijam�ban l�v�k fegyelmez�k �s alkot�ak. Az el�bbi a j�ga szerinti �let etikai alapjainak lerak�s�t c�lozza, m�g az ut�bbi a sz�dhaka �let�nek, az ezut�n a k�vetkez� j�ga-fegyelem er�s ig�nybe v�tel�hez sz�ks�ges megszervez�s�t c�lozza.

Jama �s nijama �ltal�nos c�lja k�z�tti ilyen k�l�nbs�g, maguknak a gyakorlatoknak a term�szet�ben is megfelel� k�l�nbs�geket von maga ut�n. A jam�val kapcsolatos nagy fogadalom betart�s�hoz nem k�v�nj�k a szadhak�t�l, hogy b�rmit tegyen. Nap-mint nap elv�rj�k t�le, hogy az �let�ben l�v� esem�nyekre �s t�rt�n�sekre j�l meghat�rozott m�don reag�ljon, de az �let�ben felmer�l� alkalmak sz�ma �s jellege, - amely az �t er�ny gyakorl�s�t k�veteli meg t�le, - term�szetes m�don az � k�r�lm�nyeit�l f�ggenek majd. Ha p�ld�ul elmegy, �s mint egy aszk�ta egyed�l �l a dzsungelben, akkor alig lesz b�rmilyen alkalma ezen er�nyek gyakorlatba vitel�re. A nagy fogadalom �lland�an k�telez� lesz a sz�m�ra, azonban azt mondhatjuk, hogy gyakorl�si lehet�s�g hi�ny�ban m�k�d�sk�ptelenn� v�lik.

Nem �gy van a nijama eset�ben, amely olyan gyakorlati �letet aj�nl, hogy a sz�dhak�nak napr�l napra rendszeresen �t kell k�zdenie mag�t, - b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z� is ker�lj�n. M�g ha minden t�rsadalmi kapcsolatt�l teljesen el is lenne szigetelve, akkor is ugyanolyan sz�ks�ges maradna ezeknek a gyakorlatoknak a v�gz�se, mintha ny�zsg� embert�megek k�z�tt �lne.

Saucsa: Nijama els� eleme saucsa, vagyis a tisztas�g. Miel�tt meg�rten�nk, hogyan kell term�szet�nk megtiszt�t�s�nak probl�m�j�val b�nni, vil�goss� kellene tenn�nk a tisztas�gra vonatkoz� elgondol�sainkat. Mi a tisztas�g? A j�ga filoz�fi�ja szerint az eg�sz vil�gegyetem, mind a l�that�, mind a l�thatatlan, az isteni tudatt�l �thatott isteni �let megnyilv�nul�sa. Az isteni l�tom�sban r�szes�lt megvil�gosodott b�lcs vagy szent sz�m�ra, az atomt�l valamely Brahm�nda Isvaraj�g, - vagyis egy naprendszer ur�ig, - minden az isteni �let eszk�ze, hordoz�ja �s ez�rt tiszta �s megszentelt. Ez�rt magasabb szempontb�l, abszol�t �rtelemben semmi sem tekinthet� tiszt�talannak. �gy, amikor �let�nkkel kapcsolatban, a tiszta �s a tiszt�talan szavakat, vagyis kifejez�seket haszn�ljuk, nyilv�nval�an viszonylagos �rtelemben haszn�ljuk azokat. Itt azt a sz�t, hogy tisztas�g, a tudathordoz�inkkal kapcsolatban haszn�ljuk, �s ezt nemcsak a fizikai �rz�kszervekkel megismerhet� test�nkre vonatkoz�an, hanem a fizikain t�li tudathordoz�inkra vonatkoz�an is, amelyek az �rzelmeink, gondolataink �s m�s szellemi k�pess�geink eszk�z��l szolg�lnak. Egy tudathordoz�hoz viszony�tva, valami akkor tiszta, ha azt a tudathordoz�t k�pess� teszi vagy seg�ti, hogy azon a bizonyos fejl�d�si fokon, hat�konyan szolg�ljon az isteni �let eszk�z��l. Viszont akkor tiszt�talan, ha annak az �letnek a teljes kifejez�d�s�ben akad�lyozza, vagy neh�zs�geket okoz a tudathordoz� m�k�d�s�nek gyakorl�s�ban. Ez�rt a tisztas�g egy�ltal�n nem abszol�t, csup�n funkcion�lis �s az �let �ltal el�rni sz�nd�kolt k�vetkez� fejl�d�si fokozathoz viszony�tott. Ez�rt a tisztas�g, valamely egy�n tudathordoz�ib�l mindazon elemek �s m�k�d�sek elt�vol�t�s�t jelenti, amelyek a megfelel� m�k�d�s�kben �s a tekintetbe vett c�l el�r�s�ben akad�lyozz�k. A j�gi sz�m�ra ez a c�l az �nmegval�s�t�s, az�ltal, hogy egy�ni tudat�t a legfels�bb tudat�ba mer�ti, vagyis a j�gasz�tra �rtelm�ben el�ri a kaivalj�t. Ez�rt a j�gi sz�m�ra a megtisztul�s, kifejezetten azt jelenti, hogy olyan m�don tartja fenn, tartja karban �s alak�tja �t a tudathordoz�kat, hogy azok fokozottan szolg�lhass�k ezt az egyes�t�st.