Szamtosa: A nijama gyakorlatsor m�sodik tagja szamtosa, amit �ltal�ban megel�gedetts�gnek ford�tanak. A j�ga szerinti �letre t�rekv�nek a legmagasabb rend� megel�gedetts�get kell gyakorolni, mivel e n�lk�l nem lehets�ges az elm�j�t az egyens�ly �llapot�ban tartania. A vil�gban �l� �tlagos ember eg�sz napon �t mindenf�le hat�snak van kit�ve, �s ezekre a hat�sokra, szok�sai, el��t�letei, gyakorlatai, vagy pillanatnyi hangulata alapj�n reag�l, vagy ahogyan mondani szoktuk, a term�szete szerint. Ezek a visszahat�sok, a legt�bb esetben, az elm�ben fell�p� kisebb, vagy nagyobb zavarokkal j�rnak, szinte alig van b�rmilyen reag�l�s, amelyet nem –k�s�rn�nek az �rzelmek, vagy az elme fodroz�d�sai, felborzol�d�sai. Alig volt m�g id�, hogy az egyik benyom�s �ltal okozott megr�zk�dtat�s zavara el�lj�n, amikor egy m�sik megr�zk�dtat�s ism�t kil�ki az elm�t az egyens�ly�b�l. Az elme n�ha l�tsz�lag nyugodt, azonban ez a nyugalom csak felsz�nes. A felsz�n alatt a zavarok olyan als� �ramlata van, amely a felsz�nesen nyugodt tengerszint alatt bek�vetkez� h�mp�lyg� �ramlathoz hasonl�t.

Az elm�nek ez az �llapota nem felt�tlen�l kellemetlen, �s a legt�bb ember term�szetesnek veszti, de ez egy�ltal�n nem vezet az egy-pont�s�gra, �s ameddig tart, viksep�t kell eredm�nyeznie, amely az elme kifel� fordul�sra ir�nyul� er�s hajlama. Ez�rt az �lland� zavarnak ezt az �llapot�t, a sz�dhaka az akarat, a medit�ci�, �s m�s rendelkez�sre �ll� eszk�z�k tudatos �s hat�rozott gyakorl�s�val, az �lland� egyens�ly �s nyugalom �llapot�ra kell v�ltoztassa. C�lja az olyan �llapot el�r�se, amelyben b�rmi t�rt�njen is a k�ls� vil�gban, vagy elm�je bels� vil�g�ban, t�k�letesen nyugodt maradjon. C�lja nem csup�n az, hogy a ment�lis zavarok eset�re, vagy amikor bek�vetkeznek, megszerezze azok elfojt�s�ra vagy lecsillap�t�s�ra val� er�t, hanem, hogy azt a ritk�bb er�t szerezze meg, amellyel k�pes b�rmilyen zavar keletkez�s�nek m�g csak a bek�vetkez�s�t is megel�zni. Tudja, hogy ha megengedte valamely zavar bek�vetkez�s�t, sokkal t�bb energi�t k�vetel azon teljesen fel�l emelkedni. De m�g ha k�ls�leg gyorsan el is t�nne a zavar, a bels� tudat alatti r�sze m�g hossz� ideig megmarad.

Az egykedv�s�gnek, higgadts�gnak, lelki nyugalomnak ezt a fajt�j�t csak a t�k�letes el�gedetts�g alapjaira lehet �p�teni, amely az a k�pess�g, hogy ak�rmi t�rt�nik a sz�dhak�val megel�gedett maradjon. Ez az elme rendk�v�l pozit�v �s dinamikus �llapota, amelynek semmi k�ze nincs ahhoz a negat�v mentalit�shoz, amely a lustas�gra �s a kezdem�nyez� k�pess�g hi�ny�ra alapoz�dik, �s amelyet az emberek vil�gszerte joggal vetnek meg m�lys�gesen. Ez a pozit�v �llapot, az emberis�get ir�ny�t� �s befoly�sol� szem�lyes �lvezetek, k�nyelmek �s m�s megfontol�sokkal szembeni t�k�letes k�z�mb�ss�gre alapoz�dik. C�lja annak a b�k�nek az el�r�se, amely az embert teljesen t�lviszi a k�pr�zat �s nyomor�s�g birodalm�n.

E legf�bb, legmagasabb szint� megel�gedetts�g m�vel�se �s az elm�nek ebb�l k�vetkez� b�k�s nyugalma, hosszas �nfegyelem eredm�nye, de ehhez sok k�nnal �s szenved�ssel j�r� tapasztalaton kell �tmenni. Nem szerezhet� meg egyszer a mindenkorra az akarat puszta kifejt�s�vel. A term�szetn�l er�sebb szok�sokat �s sz�mtalan �let idej�n kifejlesztett szok�sokat nem lehet mind egyszerre megv�ltoztatni. A helyes magatart�s gyakorl�s�ban ez�rt van sz�ks�g az elme �lland� �ber �l�nks�g�re �s m�k�dtet�s�re, �s �gyszint�n ez�rt ker�lt ez az er�ny a nijama keret�be.

Tapaszr�l �s a nijama k�vetkez� k�t elem�r�l m�r volt sz� a II. r�sz 1-es sz�tr�j�ban �s annak a sz�tr�nak a megt�rgyal�s�ban olvashattuk, hogy ezt a h�rom tulajdons�got mi�rt nevezik egy�ttesen krij�-j�g�nak. Tapasz igen �tfog� kifejez�s �s az eur�pai nyelveken val�j�ban nincs is pontos megfelel�je. Sz�mos kifejez�s jelent�s�g�t foglalja mag�ban: megtiszt�t�s, �nfegyelem, szigor�s�g. Ez a szanszkrit kifejez�s k�l�nf�le gyakorlatok olyan csoportj�t jelenti, amelynek c�lja az als�bb term�szet megtiszt�t�sa �s fegyelmez�se, tov�bb�, hogy a dzsiv�tm� tudathordoz�it vaskem�ny akarat ellen�rz�se al� vonja. A sz� �rtelme val�sz�n�leg abb�l az elj�r�sb�l sz�rmazik, amikor az �tv�z�tt aranyat er�s „t�lhev�t�ssel” kezelik, ami �ltal ki�g a salak �s a tiszta arany marad vissza. Az eg�sz jellem �p�t�s tudom�ny�t tapasz gyakorlatk�nt lehet felfogni, mivel az als�bb tudathordoz� eszk�zeinket ek�zben tiszt�tjuk meg �s helyezz�k ellen�rz�s al�. Azonban ortodox �rtelemben a tapasz kifejez�st k�l�n�sk�ppen bizonyos meghat�rozott gyakorlatokra �rtik, amelyeket a fizikai test megtiszt�t�s�ra �s ellen�rz�s�re, valamint az akarater� kifejleszt�s�re alkalmaznak. Ezek a gyakorlatok b�jt�l�st, k�l�nf�le fogadalmak betart�s�t, pr�naj�m�t, stb. foglalnak magukban. A tapasz gyakorlat�hoz, egyes f�lrevezetett emberek a legsz�ls�s�gesebb fogadalmakat teszik, mint p�ld�ul a kar felemel�s�t �s sz�mos �ven �t abban a helyzetben tart�s�t, m�g akkor is, ha az a kar elsorvad. Azonban a j�ga megvil�gosodott iskol�iban nagyon helytelen�tik az ilyen gyakorlatokat �s �szurikusnak, d�moninak nevezik.