Tapasz rendszeres gyakorl�sa �ltal�ban olyan egyszer� �s k�nny� gyakorlatokkal kezd�dik, amelyek az akarater� haszn�lat�t ig�nylik �s olyan �sszetettebb gyakorlatok folyamatos fokozataival folytat�dnak, amelyek c�lja a tudathordoz� eszk�z �s a tudat k�l�nv�laszt�sa. A tudat a legt�bb embern�l �ltal�ban er�sen azonosul azzal a tudathordoz�val, amelyen �t m�k�dik. Tapasz gyakorl�sa fokozatosan fellaz�tja ezt a t�rsul�st �s a tudatot k�pess� teszi, hogy r�szben elk�l�n�lj�n a tudathordoz�t�l. Azzal, hogy mind ink�bb a „nem-�n” r�szek�nt ismeri fel a tudathordoz� eszk�zt, cs�kken „�szmit�”, vagyis az „�n ez vagyok” tudata. Csak miut�n a sz�dhaka bizonyos m�rt�kig megszerezte a tudatnak az eszk�zeit�l val� k�l�nv�l�s k�pess�g�t, akkor tudja azokat az eszk�z�ket megtiszt�tani �s ellen�rizni, ir�ny�tani �s a j�ga c�ljaira haszn�lni.

Szavadhj�ja: Ezt a kifejez�st az �si szent�r�sok tanulm�nyoz�s�hoz n�ha korl�tozott �rtelemben haszn�lj�k. Azonban ez az �rtelmez�s az elv�gzend� munk�nk csak egy r�sze, - az els� l�p�s. A tanulm�nyoz�, - ahogyan azt minden m�s tudom�ny tanulm�nyoz�s�n�l teszi, - el�bb term�szetesen alaposan meg kell ismerjen minden, a j�ga k�l�nf�le aszpektusaival foglalkoz� l�nyeges irodalmat. Ezen a m�don szerzi meg a j�ga eszm�nyei k�vet�s�vel j�r� elm�leti alapelvek �s gyakorlatok sz�ks�ges ismeret�t. Tov�bb� fogalmat alkot a j�ga gyakorlataival kapcsolatos minden dologra vonatkoz� helyes szempontr�l, valamint a k�l�nf�le m�dszerek viszonylagos �rt�k�r�l is.

Mik�zben ez a tanulm�nyoz�s csup�n elm�leti �s nem viszi nagyon messzire az �n-megval�sul�s �tj�n, m�gis nagyon sokat jelent a tanulm�nyoz�nak. A keres�s �s kutat�s ezen �tj�ra indul� sok embernek nagyon hom�lyos �s zavaros az intellektu�lis h�ttere �s hi�nyzik nekik a t�ma vil�gos �s sz�lesk�r� felfog�sa �s meg�rt�se, amely olyan sz�ks�ges az �lland� halad�shoz. Mivel el�gtelen a keres�s �s kutat�s k�l�nf�le probl�m�ira vonatkoz� sz�ks�ges tud�suk, hajlamosak, hogy ezeket a probl�m�kat t�l egyszer�s�ts�k �s lehetetlen eredm�nyeket v�rjanak. El�bb, vagy ut�bb ki�br�ndulnak, �s sikertelenekk� v�lnak, vagy azon g�tl�stalan emberek �ldozatai lesznek, akik j�gik-k�nt p�zolnak, akik annak �rdek�ben, hogy �ldozataikat k�vet�ik t�bor�ba csalj�k, mindenf�le fantasztikus dolgot �g�rnek nekik. A tudom�nyos t�rekv�s b�rmely k�r�ben el�rend� sikerhez, sz�lesk�r� �s �ltal�nos intellektu�lis h�tt�rre van sz�ks�g, �s mivel a j�ga kiv�ltk�ppen �s mindenek el�tt tudom�ny, �gy ez a k�vetelm�ny erre a tudom�nyra is igaz.

Azonban annak ellen�re, hogy a j�ga-irodalom alapos �s r�szletes tanulm�nyoz�sa szv�dhj�ja sz�ks�ges r�sze, az m�gis csak az els� l�p�s. A k�vetkez� l�p�s a k�nyvek �ltal �s m�s m�dokon, azok intellektu�lis aszpektusaiban tanulm�nyozott m�lyebb probl�m�kon val� �lland� gondolkod�s �s elm�lked�s. Ez az �lland� elm�lked�s k�sz�ti el� az elm�t a bel�lr�l j�v� igazi tud�s fogad�s�ra. Bizonyos fajta sz�v� hat�st gyakorol �s az intu�ci� l�legzet�t vonja be az elm�be. A tanulm�nyoz� �gy m�lyebben l�t a j�ga szerinti �let probl�m�iba. Min�l vil�gosabb a betekint�s ezekbe a probl�m�kba, ann�l lelkesebb� v�lik a t�nyleges megold�sra val� t�rekv�s vagy annak a transzcendent�lis tud�snak a megszerz�s�re ir�nyul� k�v�ns�g, amelynek f�ny�ben minden k�tely teljesen megold�dik, �s el lehet �rni az �r�kk� val� b�k�j�t. Az �let nagy �s alapvet� igazs�gain val� gondolkod�s �s elm�lked�s, fokozatosan �s �szrev�tlen�l, a k�z�ns�ges �rtelemben vett medit�ci�v� kezd alakulni �s az elme mind fokozottabban v�lik elfoglaltt� a kutat�s t�rgy�ban. Ez a t�rgy nem kell, hogy felt�tlen�l valamilyen filoz�fiai term�szet� elvont igazs�g legyen. Lehet az odaad�s valamely t�rgya is, akivel a sz�dhaka bens�s�ges kapcsolatba akar l�pni, akivel egyes�lni k�v�n. Az odaad�s t�rgya az egy�n v�rm�rs�klete szerint fog k�l�nb�zni, azonban az elme �llapota, - amely a szellemi elm�lyed�s �s er�s tud�sv�gy, - t�bb� kev�sb� ugyanaz marad.