A szellemi elm�lyed�s egypont�s�g�nak megval�s�t�s�hoz nagyon seg�t� a mentr�k haszn�lata. A szt�dhaka Ista-Devat�-j�nak (isteni l�ny, aki ir�nt odaad�st �rez) mentr�j�t vagy b�rmilyen j�l ismert mantr�t, mint p�ld�ul a g�jatrit vagy a pranav�t (Om) haszn�lhatja. Amint m�r mondtuk �s r�mutattunk, ezek a mantr�k a tudat als�bb eszk�zeit harmoniz�lj�k, �rz�kenyebb� teszik azokat a finomabb rezg�sek ir�nt �s v�g�l az als�bb �s a fels�bb tudat r�szleges egyes�l�s�t hozz�k l�tre. �gy l�thatjuk, hogy b�r a sz�dhaka intellektu�lis tanulm�nyoz�ssal kezdi, azt az elm�lked�s, medit�ci�, tapasz, stb. halad� fokozatain �t kell tov�bb vinni addig a pontig, am�g a sz�dhaka minden tud�st vagy odaad�st, a saj�t er�fesz�t�sei r�v�n bel�lr�l kap meg. Ezt jelenti a szv�dhj�ja sz�ban a szva el�k�pz� sz�tag. Minden k�ls� seg�ts�get elhagy, mint p�ld�ul a k�nyveket, el�ad�sokat, megt�rgyal�sokat, megbesz�l�seket, vit�kat, stb. �s saj�t elm�j�be mer�l el minden�rt, amire keres�sei �s kutat�sai k�zben sz�ks�ge van.

Isvara-pranidh�na: Ezt a kifejez�st rendszerint Isvar�-ban vagy Istenben val� megnyugv�sk�nt ford�tj�k, azonban annak a t�nynek a figyelembe v�tel�vel, hogy Isvara-pranidh�na haladott gyakorlata szam�dhi tudat�llapotot k�pes l�trehozni, nyilv�nval�, hogy a sz�t m�lyebb �rtelemben haszn�lj�k, mint az �tlagos vall�sos embernek az a felsz�nes ment�lis er�fesz�t�se, hogy belenyugodjon Isten akarat�ba. Amikor az ilyen ember effajta ment�lis kijelent�st vagy meg�llap�t�st tesz, akkor val�j�ban arra gondol, hogy Isten akarata a legfels�bb abban a vil�gban, amelyen uralkodik �s hogy �r�mmel veti al� mag�t annak az akaratnak, b�r lehet, hogy a meg�llap�t�st el�id�z� tapasztalat nem kellemes. Ez a magatart�s hasonl� a kir�ly d�nt�s�t loj�lisan fogad� alattval��hoz.

Azonban vil�gos, hogy b�r az istenf�l� embernek ez a be�ll�totts�ga jobb, mint az �let bonyodalmaival �s szenved�seivel szembeni neheztel�s, ez �nmag�ban nem viheti t�l messzire a szellemi kibontakoz�s �s megval�sul�s �tj�n, amely v�g�l is a szam�dhiban �ri el a cs�cspontj�t. A t�ny, hogy Isvara-pranidh�na folyamatos gyakorl�sa v�g�l szam�dhihoz vezethet, hat�rozottan arra mutat, hogy ez a folyamat a sz�dhak�ban sokkal m�lyrehat�bb �talakul�st jelent, mint az �lete folyam�n �t el�r� b�rmilyen tapasztalat �s megpr�b�ltat�s puszta elfogad�s�t.

Isvara-pranidh�na jelent�s�g�nek �s technik�j�nak meg�rt�s�hez sz�ks�ges �jra felid�zni, hogyan ker�l purusa a prakriti-vel avidj� �ltal kapcsolatban, ami a k�pr�zatok �s abb�l k�vetkez� szenved�sek, valamint az �let nyomor�s�gai al� vetetts�get eredm�nyezi. Mivel ezt a k�rd�st a kles�k elm�let�nek megt�rgyal�sakor m�r alaposan megvizsg�ltuk, nem sz�ks�ges itt r�szletekbe bocs�tkozni, azonban a megfontol�s t�rgy�t k�pez� probl�m�val kapcsolatban van egy l�nyeges elgondol�s, amelyre ezzel kapcsolatban r�viden utalni kell. A j�ga tudom�ny�nak alapj�t k�pez� filoz�fia szerint, a benn�nk l�v� val�s�g mentes az �let�nk korl�toz�sainak �s nyomor�s�gainak ok�t k�pez� alapvet� k�pr�zatt�l.

Az egy�ni tudat vagy purusa ennek a val�s�gnak a megnyilv�nul�sa. Akkor m�gis hogyan ker�l a nagy k�pr�zat �s az als�bb �let abb�l k�vetkez� szenved�sei befoly�sa al�? Az „�n”-tudat megterhel�se �ltal, amely arra k�szteti �t, hogy a tudathordoz� eszk�zeivel �s a k�rnyezet�vel, amelybe ker�lt, azonos�tsa mag�t. Am�g aszmit�-nak, vagyis az „�n”-s�gnek ez a f�tyla bor�tja az igazi term�szet�t, - szvarup�t – tov�bbra is megk�tik az �let korl�toz�sai �s ill�zi�i �s az egyed�li m�d, hogy szabads�g�t ism�t elnyerje az, hogy elt�vol�tsa az „�n”-tudatnak ezt a burk�t. Ez az eg�sz j�ga-filoz�fia m�g�tt l�v� alapeszme �s minden j�ga-rendszer, k�zvetlen�l vagy k�zvetve, egyik m�dszerrel vagy a m�sikkal, ennek az „�n”-tudatnak az elpuszt�t�s�t c�lozza. Az egyik ilyen m�d vagy eszk�z Isvara-pranidh�na gyakorl�sa. C�lja aszmit� sz�toszlat�sa, felold�sa azzal, hogy az egy�ni akaratot rendszeresen �s folyamatosan belemer�ti Isvara akarat�ba �s ezzel mag�t a kles�k gy�ker�t puszt�tja el.

Ez�rt az Isvara-pranidh�na gyakorl�sa annak meg�llap�t�s�val, kihangs�lyoz�s�val, kijelent�s�vel kezd�dik, hogy: „Nem az �n, hanem a Te akaratod legyen meg”. Ennek Ennek azonban itt nincs v�ge. �lland� er�fesz�t�s t�rt�nik, a tudatnak a szem�lyis�g szintj�r�l, - amely az „�n”-tudat sz�khelye, - t�rt�n� visszavon�s�ra abba a legfels�bb tudatba, akinek akarata a megnyilv�nult vil�gban m�k�dik. Ez az er�fesz�t�s a sz�dhaka v�rm�rs�klete �s kor�bbi szamszk�r�i szerint sokf�le form�t �lthet. Felmer�lhet a komoly v�gy, hogy annak a legfels�bb akaratnak a tudatos eszk�z�v� v�ljon, amely a megnyilv�nult vil�gegyetem kibontakoztat�s�ban fejez�dik ki. A szem�lyis�g korl�tozotts�gai miatt, ennek az akaratnak a kifejez�d�se akad�lyoz�st szenved �s min�l nagyobb az �nz�s, ann�l nagyobb az akad�lyoz�s �s az ebb�l k�vetkez� akad�ly. Az Isvara-pranidh�n�t gyakorolni k�v�n� sz�dhaka, nisk�ma-karma v�gz�s�vel igyekszik ezt az akad�lyt �gy elh�r�tani, hogy szem�lyis�ge az isteni akarat tudatos eszk�z�v� v�ljon. Sz�ks�gtelen mondani, hogy ez fokozatos folyamat �s a sz�dhaka hossz� ideig, mintegy a s�t�tben kell dolgozzon, igyekezve lelkiismeretesen �s pontosan v�gezni, amit helyesnek gondol, an�lk�l, hogy tudatosan ismern� az isteni akaratot. Azonban, am�g a szem�lyis�get nem vnta ellen�rz�se al�, nem sz�ks�ges az isteni akarat ismerete, mert m�g ha ismern� is azt az akaratot, az �nfej� makacs, szem�lyes, kisz�m�thatatlan �s ellen�rizhetetlen szem�lyis�ge nem teszi lehet�v� annak az akaratnak a szabad �s teljes kifejez�s�t. Azonban, mint minden ilyen term�szet� folyamatban, elj�r�sban, valamely eszme megval�s�t�sa ir�nti er�fesz�t�s, fokozatosan elt�vol�tja a megval�sul�s �tj�ban l�v� akad�lyokat �s amennyiben a sz�dhaka kitart�an k�veti eszm�ny�t, siker�l neki az isteni akarat tudatos v�ghez viv�j�v� v�lni. Hamis als�bb „�n”-je elt�nik �s az isteni akarat szabadon m�k�dhet tudata „�n”-n�lk�li k�zpontj�n �t. Ez az igazi karma-j�ga.