Indulás: 2005-09-18
 
A jóga tudománya
A jóga tudománya : A jóga tudománya

A jóga tudománya

  2007.10.20. 18:13

17.rész

20.          Drastá drisimátraha suddhe ’pi pratyajánupasjaha.

20.    … a látó; purusa, … csupán tiszta tudat; csupán éber tudatosság, … tiszta, … (ám)bár; habár; soha; mindamellett; mindazon által, … felfogás, az elme tartalma, … úgy tűnik, azzal együtt lát.

20.    A látó tiszta tudat, és mind amellett úgy tűnik, hogy az elmén át lát.

 

Miután Patanydzsali a II. rész 18-as és 19-es szútrában drisjam-mal, vagyis a jelenségek világának tárgyi oldalával foglalkozott, most megkísérli, hogy drastá-ról, a látóról adjon néhány elgondolást, aki a jelenségek világa alanyi oldalának alapja. Ez utóbbi azért nehezebb feladat, a jóga filozófiája szerint purusa a jelenségek világa mögött, annak alanyi aszpektusában, a rejtett végső valóság. Annak ellenére, hogy prakriti purusa által keltődik életre és bekövetkezik az észlelés, a megismerés, purusa mind eltűnik a szemünk elől, előlünk, mivel az alanyin át mindig mintegy fátyol mögötti rejtegetett tanúja a tárgyinak. Ha például nagy teljesítményű elektromos fényforrást veszünk elő és azt számos félig fényáteresztő, és színes gömbbel borítjuk be úgy, hogy egyik gömb a másikon legyen, akkor a fényforrás bizonyos mértékig meg fogja világítani a legkülsőbb gömböt is. Azonban annak ellenére, hogy ez a kivilágítás az elektromos fényforrástól származik, mégsem leszünk képesek a fényforrás fényét úgy látni milyen, hanem csak úgy, ahogyan az összes közben lévő gömbök által megszűrve és tompítva létezik. Amennyiben a legkülsőbb gömböt eltávolítjuk, akkor a következő gömb látszik és a fény erősebbé és tisztábbá válik. De most már látjuk az elektromos fényforrás fényét? Nem! Az még továbbra is rejtve marad a még megmaradó gömbök mögött. Amint egyik gömböt a másik után távolítjuk el, a fény mind erősebbé válik és tisztábbá, de addig, ameddig továbbra is akár csak egyetlen gömb is elfedi a fényforrást, azt sohasem fogjuk eredeti tisztaságában és teljességében meglátni. Csak akkor látjuk meg a fényforrást teljes ragyogásában, amikor az utolsó burkoló-gömböt is eltávolítottuk. Vajon az olyan ember, aki még sohasem látott elektromos fényforrást, tudhatja-e, hogy milyen egy elektromos fényforrás, ha csupán a legkülsőbb fedő-gömböt figyelheti meg? Addig biztosan nem, amíg egyenként el nem távolította az összes gömböket.

Ehhez hasonló purusa viszonyulása a tudathordozókhoz, amelyeken át megnyilvánul. Tudata fénye a tudathordozók teljes együttesén át áramlik ki, és mindegyik tudathordozó mintegy elvesz a fény összetevőiből és lecsökkenti erősségét, míg végül a fizikai testben a legtompább és a legtöbb korlátozással terhelt. Tiszta tudata meglátásának egyetlen módja az, hogy mindegyik tudathordozótól elválasztjuk és még a IV. rész 22-es szútrájában említett legfinomabb tudathordozó elhomályosítását is kiküszöbölve lehet csak teljes tisztaságában látni a fényét. Ez a kaivalja elérésével járó tiszta tudat különválasztása, elérése, ami a jógi életének végső célja.

Az ebben a szútrában megjegyzendő első pont az, hogy a jelenségek világában az alanyi elemet képező (alkotó) látó, tiszta tudat és semmi más. A mátraha kifejezés természetesen azt jelenti, hogy „csak” és annak a szükségességnek a kihangsúlyozására használják, hogy a látót ne tévesszük össze tudata valamely finomabb tudathordozója általi részleges megnyilvánulásával. Amikor a tudat lépésről lépésre szamádhiba húzódik vissza az alsóbb világokból és a szellem magasabb régióiban kezd működni, akkor a változás olyan roppant nagy és az erő, hatalom, tudás és üdvösség hirtelen beáramlása olyan mindent elsöprő a korlátok fokozatos eltávolításával, hogy az ember hajlamos ezt a részleges megnyilvánulást a végső valósággal összetéveszteni. Azonban a tény az, hogy a tudatot még mindig az anyag fátylai terhelik, amelyek ugyan vékonyak, de mégis csak fátylak, amelyek bizonyos korlátozásokat és illúziókat keltenek. A tudatot teljes tisztaságában csak akkor lehet megismerni, amikor az utolsó fátylat is eltávolítottuk. Az a purusa, az igazi drasta.

A második megjegyzendő pont az, hogy bár a látó tiszta tudat és nem a tudathordozók által módosított tudat, mégis amikor valamely tudathordozón át nyilvánul meg, akkor úgy tűnik, hogy elvész abban a pratyajában, amely pillanatnyilag az elméjében van, vagyis abban, ami abban a pillanatban az elméjét eltölti, amit az elme abban a pillanatban tartalmaz. Éppen úgy, ahogyan valamely tükör bármit tükröz, amit eléje tettek, vagyis annak formája látszik benne, a tiszta tudatról is azt lehet mondani, hogy felveszi pratyaja formáját, és megkülönböztethetetlenné válik a pratyajától. Vagy vegyünk egy másik példát, hogy amikor az elektromos fényforrás tiszta fénye a filmszínházban a vetítővászonra esik, a vetített kép formájában látszik annak ellenére, hogy a fény önmagában tiszta és egészen más, mint a kép. Amint már másutt szó volt róla, pratyaja természetesen az elme tartalma, amikor a tudat bármilyen tudathordozóval kerül kapcsolatba, és tudathordozónként változik, eltérő.

Pratyaja nemcsak, hogy megkülönböztethetetlen a tudattól, hanem a kettő keveredésének eredményeként úgy tűnik, mintha a működéseket purusa végezné. Tehát amikor a magasabb elmén át elvont gondolkodás történik, akkor purusa végzi a gondolkodást? Nem! A gondolkodás a tudathordozó működése. A tudatnak a tudathordozóval történő kapcsolata mozgásba hozza az utóbbit, és képessé teszi arra, hogy a megfelelő működést elvégezze. Amikor valamely huzaltekercsbe mágnest helyeznek, akkor a huzalban elektromos áram keletkezik. Annak, aki nem ismeri, vagy nem tudja a tényeket, úgy tűnik, mintha a mágnes hozta volna létre az elektromos áramot. A tény az, hogy nem csak a mágnes hozza létre az áramot, mégis valamilyen misztikus módon össze van kapcsolva az áram létrehozásával. Ha az elektromos áram létrehozásához szükséges egész mechanizmus jelen van és minden szükséges feltételt biztosítottak, akkor csak a mágnes behelyezése idézi elő azt, hogy a mechanizmus elektromos áramot hozzon létre. Az, hogy hogyan kelti életre prakritit purusával való kapcsolata, és idézi elő, hogy prakriti magas szintű intelligens működést végezzen, a filozófusok által sokat vitatott téma. A jóga gyakorlati tanulmányozója számára, ennek a kérdésnek nincs nagy jelentősége. Tudja, hogy minden ilyen elméleti kérdést csak közvetlen ismerettel, tudással lehet megoldani.


 

21.          Tad-artha eva drisjasjátmá.

21.    … , … annak (a látónak) a céljára (szánva), … csakis, … a látott (prakriti), … (lét); természet.

21.    Maga a látott léte ő érte van (vagyis prakriti csakis ő miatta van).

 

Az előbbi szútrában mutattunk rá a látó és a látott lényeges természetére, és azt is elmagyaráztuk, hogy még amikor a közvetlen kapcsolatukban, visszavonulásukban teljesen egymásba olvadottnak látszanak is, valójában egészen eltérnek és különböznek egymástól, mint valamely emulzióban lévő olaj és víz. Ez a szútra arra mutat, hogy purusának és prakritinek ebben a szoros társulásában, az utóbbi alárendelt szerepet játszik, éspedig csak purusa szolgálatát. A látott értelmét és célját már a II. rész 18-as szútrájában megjelölték, éspedig abban, hogy purusa számára biztosítsa a tapasztalatokat és a felszabadulás eszközeit. A fenti szútra tovább tisztázza ezt az állítást és kihangsúlyozza, hogy prakriti purusa céljainak van alárendelve, és azt szolgálja. Nincs saját célja. A teremtés egész drámája azért játszódik, hogy játékába belevont purusák számára a növekedéshez és az önmegvalósításhoz gondoskodjon tapasztalatokról, lehetőséget nyújtson a tapasztalatok megszerzésére.


 

22.          Kritártham prati mastam apj anastam tad-anya-szádháranatvát.

22.    … akinek beteljesedett a célja, … -nak; nek, … elpusztított; nem-létező, … (mint) hogy, … mások számára, … mivel közös.

22.    Habár annak, aki célját beteljesítette, prakriti nem-létezővé válik, mégis mivel (ő-mellette) másokkal közös, mások számára tovább létezik.

 

Ez a szútra ismét purusa és prakriti közötti viszonyulással kapcsolatos tisztán elméleti problémákkal foglalkozik. Amennyiben prakriti célja az, hogy purusát az ön-megvalósítás elérésére tegye képessé, akkor mi történik prakritivel, ha az a cél teljesült? A felelet az, hogy amennyiben az purusára vonatkozik, számára prakriti megszűnik létezni. Azonban mit jelent ez? Prakriti általában megszűnik létezni? Nyilvánvalóan nem, mivel a többi purusák, akik még nem érték el kaivalját, továbbra is befolyása alatt maradnak, és tovább dolgoznak a felszabadulásukért.

Ha prakriti csak az ön-megvalósult purusa számára szűnik meg létezni, akkor csak alanyi természetű vagy van saját független léte? Erre az alapvető kérdésre adott válasz azon különféle gondolkodói iskolák szerint változik, amelyek megkísérelték az ezen való spekulálást, gondolkodást. A Védánta szerint még a jelenségek világa alapját képező prakriti is tisztán alanyi dolog és májá terméke. A számkhja filozófia szerint, amely nagymértében szolgál a jóga-filozófia elméleti alapjaként, prakritinek saját független léte van. Purusa és prakriti a létezés két végső, örök és független alapelve. Sok purusa van és egy prakriti. A purusák belebonyolódnak az anyagba és prakriti előmozdító, tápláló gondosságával mennek át a fejlődés ciklusán, elérik az ön-megvalósulást és azután teljesen túlhaladnak prakriti illúzióján és befolyásán. Azonban prakriti mindig ugyanaz marad. Később látni fogjuk,hogy ezen két nézet között nincs valóságos ellentmondás. A Védánta filozófia, az idealizáció folyamatát csupán arra a további fokozatra viszi, amely önmagában a végső cél lehet. Azon a szinten egyrészt a purusák sokasága, másrészt a purusák és prakriti kettőssége, az Egy Valóság magasabb koncepciójába (fogalmába) egészül ki.

Itt rá kell mutatni arra, hogy bármily magasrendű és igaz legyen valamely filozófiai rendszer, nem lehet elvárni, hogy teljesen helyes képet adjon a transzcendens igazságokról úgy, amilyenek azok valóban. Mivel a filozófia az értelem közegén át működik, és mivel az értelemnek meg vannak a velejáró korlátozásai, azért képtelen a látókörén túl lévő igazságokat megérteni vagy megfogalmazni. Így azután, mivel a szellemi élet ezen valóságaival a maga módján bánik, azokról a valóságokról csupán részleges és torzult magyarázatokat képes adni. Amikor azokat a valóságokat az értelem eszközén át kíséreljük meg látni és értelmezni, akkor elkerülhetetlenek az ellentmondások, szokatlan állítások, paradoxonok és következetlenségek, összeegyezhetetlenségek. Amikor ezeknek az igazságoknak a megértéséhez és felfedezéséhez eszközül az értelmet használjuk, akkor már a kezdeti fokozatokon el kell fogadnunk ezeket a korlátozásokat. Bármilyen szegényes és tökéletlen is, az sem használ, ha elvetjük ezt az eszközt, mert legalább azon az egyetlen módon van segítségünkre az igazság megismerése irányába teendő erőfeszítésünk megszervezésében, ahogyan az igazság megismerhető, vagyis az ön-megvalósítás által. Ha valamely országot meg akarjuk ismerni, akkor az egyetlen mód ennek megtételére az, hogy oda utazunk, és saját szemünkkel nézzük meg. Azonban ez nem jelenti azt, hogy el kell dobnunk arról az országról nagyvonalakban valami elképzelést adó térképeket, és útvonalterveket. Arról az országról ezek a térképek nem nyújtanak nekünk valódi ismereteket, azonban segítenek megtalálni az országot, hogy azután a saját szemünkkel láthassuk. A filozófia, legjobb esetben csakis ezt a célt szolgálja. Nagyot tévednek azok, akik a filozófiát a tényleges igazság helyettesítőjeként fogják fel. Azok is hibát követnek el, akik teljesen figyelmen kívül hagyják, mivel olyan eszközt dobnak el maguktól, amelyet céljaik elérésében hasznosan alkalmazhatnának. A jóga bölcs tanulmányozója, a filozófia és a vallás különféle tanításait könnyedén veszi, mint az értelem birodalmán túli igazságok megközelítő magyarázatait és értelmezéseit, azonban legjobb tudása szerint használja azokat azon igazságok közvetlen felfedezésében. A jóga lényegében gyakorlati tudomány és azok az igazságok és tapasztalatok, amelyekkel bánik (foglalkozik), nem függenek attól a filozófiától vagy filozófiáktól, amelyeket a tárgy és a hozzá vezető különféle eljárások ésszerű képének biztosítására tárnak eléje. Valójában nem ismerjük az elektromosság természetét. Sokféle elmélet van. Azonban ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy ezt az erőt, energiát ezer és egy különféle módon használjuk fizikai céljainkra. Ugyanígy a jóga elméleti hátterét képező filozófia és annak elégtelenségei nem befolyásolják anyagi módon a jóga gyakorlása által elérhető eredményeket. Adjuk meg a filozófiának a megfelelő helyét a jóga tanulmányozásában, és ne keverjük össze a tárgy gyakorlati és tudományos részével.

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
 
 
 
 

button1

 
 
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 

A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!