MTI Panoráma - Az ezredforduló közeledtével mind gyakrabban esik szó a XVI.
századi orvosról és jövendőmondóról, az 1503. december 14-én a franciaországi
Saint-Rémy-de-Provence-ban született Michel de Nostradamról - ismertebb nevén
Nostradamusról.

Nostradamus kilencéves volt, amikor zsidó származású szülei a katolikus hitre
tértek, és a párizsi Notre Dame székesegyházáról kapták a nevüket. A gyors
felfogású, élénk észjárású fiú latint, görögöt, hébert és matematikát tanult,
és hamar elsajátította az asztrológia alapjait. Száz évvel azelőtt, hogy
Galileit tanaiért perbe fogták volna, Nostradamus már a kopernikuszi világkép
elméletét vallotta. Mivel anyai nagyapja orvos volt, szülei 1522-ben
Montpellier-be küldték az orvosi egyetemre tanulni Nostradamust, s három év
múlva már engedélyezték neki az orvosi gyakorlatot. Saját gyógymódját és
receptjeit alkalmazva beutazta Franciaországot, és rövid idő alatt híres orvos
lett. Később a Garonne folyó melletti Agenba költözött, s ott 1534-ben
megnősült. Házasságából egy fia és egy lánya született, de családját rövidesen
elragadta az 1530-as években pusztító európai pestisjárvány. 1538-ban ismét
felkerekedett, és bejárta Lotharingiát, eljutott Velencébe és Szicília
szigetére is. Nostradamus alighanem élete végéig megmaradt volna az orvosi
hivatás mellett, ha itáliai vándorlásai során egy alkalommal össze nem
találkozik egy ismeretlen ferences baráttal. Amint meglátta a barátot,
leborulva köszöntötte, mint leendő pápát. És valóban: a szerzetest, Felice
Prettit sok-sok év múlva, 1585-ben római pápává választották, és az V. Sixtus
nevet vette fel. Az úgynevezett szabad művészeteket is kitanuló Nostradamus az
1550-es években Salon de Provence-ban telepedett le. Feleségül vett egy gazdag
özvegyasszonyt, akitől hat gyermeke született. Orvosi gyakorlatot folytatott,
és a városban ma is áll a ház, amelyben népes családjával élt. Mivel azokban az
időkben elterjedt az asztrológia alkalmazása a gyógyászatban (a gyógyszerek
készítésének és bevételének optimális időpontját állapították meg a csillagok
állásából), Nostradamus rájöhetett valamire, aminek segítségével ma is
világszerte ismert jövendöléseit, a Próféciák ezer négysoros jóslatát papírra
vetette.

Élete hátralevő részében már nem is igen csinált mást, mint horoszkópokat
készített felkérésre, és közben folytatta a négysoros jóslatok írását. A
Próféciák 1568-ban jelent meg először, s az első száz év alatt közel harminc
kiadást ért meg csak Európában. Nostradamus 1566. július 2-án hunyt el. Állva
temették a saloni ferencesek templomának falába. Sírját felnyitották a
forradalom alatt, majd a város egy másik templomában, a Szent Lőrinc templomban
helyezték el, ahol ma is található.

Nostradamus jóslatait sokan nemcsak elhitték (esetenként talán
félremagyarázták), hanem már a kezdetektől fogva hamisították is, és a
hamisítványokat propagandisztikus célokra használták, akárcsak a történelem
folyamán minden más csillagjósét. Rettegett (IV.) Iván orosz cár legfőbb
tanácsadója egy holland asztrológus, Elysius Bomel volt. Hitt a jóslatokban I.
Sándor és II. Miklós cár is. Sztálin alatt Wolf Messing jóslatát kérték a
szovjetek a Molotov-Ribbentrop paktum megkötése előtt, és jósoltatott magának
Hitler, nemkülönben Churchill is a háború alatt. Ugyancsak Messing nyugtatta
meg Hruscsovot, hogy nem robban ki háború a kubai rakétaválság miatt.
Napjainkban pedig asztrológusok megjósolták, hogy az 1996. június 16-i
oroszországi elnökválasztáson újraválasztják a Vízöntő jegyében született
Borisz Jelcint...