A kígyó ductus, vagy kettős ívelés

Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. A kettős ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak, nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. Leginkább  a sinus görbére emlékeztető vonal a kígyó hullámzó, akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel.
A toll akadálytalanul halad a papíron, nem készteti semmi megállásra. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért, azt vesszük észre, hogy az egyes árkád, ill. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk, irányváltoztatásra kényszerítjük. Ha kígyóvonalat rajzolunk, nem kényszerülünk megtorpanásra, megállásra, folyamatos vonallal haladhatunk tovább.
 
 

A kettős íveléssel írók jellemző tulajdonságai:  minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak, kerülik az összeütközéseket,  az akadályok között ügyesen lavíroznak, elkerülik azokat. Sokoldalúak, rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik, képesek a dolgokat több oldalról, sokféle szemszögből átlátni. Egymással ellentétes, ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek, sokoldalúak, színes egyéniségek. Előfordulhat azonban, hogy a ravaszság, rafináltság szélhámosság jele az írásban.
 
 

Az öt fő kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre-coeur, és a kötetlen betűkapcsolási módokkal is.

Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre-coeur/?
Rendkívül ritka kötési mód, melynek nevét egy francia grafológus, Crepieux-Jamin adta. Ez a vonalkapcsolás természetellenes, többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. Könnyen összetéveszthető a szöges ductussal. Az így író ember  a kötővonalakat úgy rajzolja, hogy a toll előbb egy darabig felfelé, vagy lefelé a törzsvonalon halad, és csak ezután kapcsolódik a következő betűhöz. Ez a fajta írás lassú, merev, modoros. A formák mesterkéltek, megjátszottak, finomkodóak.

Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemző tulajdonságai:  kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt, természetellenes. Viselkedésük ugyanolyan irányított, mint mozdulataik. Mások szeretnének lenni, mint amilyenek valójában. Nem képesek a közvetlenségre, a lazaságra. Gyakran jellemzi őket a színlelés, a képmutatás. Nehézkesek, rendkívül fegyelmezettek, jó formaérzékkel rendelkeznek.
 

 Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. könyvében jelent meg

A kötetlenség

A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak, negatív kötésnek. Ekkor a betűk listaszerűen sorakoznak egymás után, semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. Kezüket nem nyújtják a másik felé, leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak.

Mire következtethetünk ebből ? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. õ az, aki nem tesz lépéseket a társaság, a világ felé. Hogy elfogadja-e a külvilág közeledését, ezt „m” és „n” betűinek képzéséből, végvonalaiból, margóinak vizsgálatából deríthetjük ki.
Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. Fontos megtudnunk, hogy írója nem műszaki végzettségű gépész, építész, vagy nem műszaki rajzoló-e. Ezeken a szakterületeken dolgozók a műszaki rajzok előírási követelményei miatt használják a szkript írást, és miután hozzászoktak, mindig ezzel a formával írnak. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással, mint az egyébként is így író emberek.
A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni, mivel az egyes betűelemek után megállásra, és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. Az írás, a mozgás lendülete ilyenkor megszakad, a következő betűt ismét kezdeti energiával kell indítani.

A magányosság, társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti, ha az alsó és felső zónákban bőven találunk hurkokat, amelyek írójának élményeire utal. A hurkok nélküli szkript írás sivár, magányos embert takar, aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik, nem szeret emberek között lenni. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is.

A hurok nélküli kötetlen írással, de sűrű sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre, mint közönségre, akik csodálják őt. Kapcsolatot nem létesít velük, csak szerepel előttük.

Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra, társaságkerülésre utaló jeleket, akkor olyan emberrel állunk szemben, aki jó műszaki érzékkel rendelkezik.
 
 

Mit tegyünk, ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot?
Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni, hogy a táblára felrajzolt betű vonalát a tanulók az ujjukkal követve, a levegőbe írták. Kövessük ezt a módszert, próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegőbe írni az előttünk fekvő írás betűit, szavait. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait, lendületét, megtorpanásait, kanyarodásait a papíron. Így már könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is.
 

Mit tegyünk, ha kevert, vegyes ductust találunk?
Általában ezzel fogunk találkozni, mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív, vagy csak pozitív tulajdonságai, ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos, vagy mindig csak füzéres ductussal sem. Ilyenkor nem tehetünk mást, mint megszámoljuk, hogy az írásban hány „m” és „n” betű van.
Ezután megszámoljuk, hogy ezekből hányat milyen kötési móddal írtak.
Előfordulhat, hogy közel azonos értékeket kapunk, ez azt jelenti, hogy nincs az írónak uralkodó, domináns kötési módja.  Ekkor instabil, sokszínű, következetlen személlyel állunk szemben, akinek jelleme nem túl szilárd. Különösen igaz ez olyankor, amikor valaki egyenlő arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. Mindkettő ívelt mozgással, nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre, de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. Az ösztönökbeli ellentmondásokra, kiegyensúlyozatlanságra, belső feszültségekre következtethetünk ebből.

Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak, irányuk ellentétes, de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs, /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonal-szög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága, de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemző. Valószínűleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductussal, amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással.

Vegyes ductust alkothatnak:  árkád és szög
     girland és szög
     árkád és girland

Találkozhatunk-e tiszta ductussal?
Nagyon ritkán, de előfordulhat. Az így író ember viselkedése mindig egyforma, kiszámítható, jelleme állandó. Az emberekhez, a világhoz való kapcsolata, kötődése mindig egyforma. Ez a ductus alakjától lehet mindig hűvös és elzárkózó, barátságos és közvetlen, vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt.