Nyomás és nyomaték

A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk, s kell is néznünk. Ezek pedig a következők:

-Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ?

-Milyen a vonal minősége?

-Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül, vagy vannak ingadozások?

A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges módszerei:

Az írásról már megállapítottuk, hogy nem más, mint egy folyamatos vonal, melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre.

Arról már beszéltünk, hogy a vonal, miközben kanyarogva halad, s így alakul ki a leírt jel, szó, szöveg, többirányú mozgást végez. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik, de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk, s törvényszerűen, kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik .

Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő, hanem három dimenziós kiterjedésű, ugyanis írásunknak mélysége is van.

Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője, az életerőt, az egyén belső energiáit mutatja, amivel írójuk rendelkezik.

Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek, illetve mérhetőek voltak. Felmerül a kérdés, mi a helyzet a nyomatékkal, a nyomással. Ezt is meg lehet ítélni?

Gondolom, amikor ez a kérdés felmerül, többen kétkedve gondolnak erre. Részben igazuk is lehet.

Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban, azt az is bizonyítja, hogy korábban többen is foglalkoztak azzal, hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt.

A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik, amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy nagyobb nyomást, ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz, s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét, hanem az írás sebességét, illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is.

Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek, s Románné ennek nyomán megállapította, hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ, sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől, ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást, akkor tehát ezekre is tudunk következtetni.

Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem. Az szinte elképzelhetetlen, hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk.

Van viszont az írás-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is, mégpedig a következő:

Ha előre beindigózott finomabb, lehetőleg ún. átütő géppapírra írunk, melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé, könnyen megállapítható, mekkora az a nyomóerő, mellyel az írás létrejött.

Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás.

-Amennyiben a 2. és 3. példányon látható jól az írás, úgy a nyomás erőssége gyenge

-ha a 4. és 5. példányon még jól látszik az írás, a nyomás közepes erősségű

-ha még a 6. példányon is olvasható , akkor erős nyomásról beszélünk.

A fenti számok a másolatokra vonatkoznak, s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt.

Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni, hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe, s erről kell véleményt mondanunk. A fenti módszer arra jó, hogy magunk kísérletezgessünk. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket , s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban, hogy hozzávetőleges pontossággal meg tudjuk ítélni a nyomáserősséget.

Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. Ez talán a legegyszerűbb, minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer.

Vegyük kezünkbe az írásmintát, s fordítsuk meg a lapot. Nézzük meg, hogy látható e a másik oldalon kidomborodás, átnyomódott-e a papír. Tapogassuk meg a lapot, érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. Amennyiben semmit nem tapasztalunk, biztosak lehetünk abban, hogy a nyomaték gyenge.

Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó.

Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy milyen a papír minősége, illetve, hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást.

Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne, itt most csak pár szót erről.

Ha lehetséges , sok ember szívesen választ magának íróeszközt. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát, mert puhább, mint a toll, könnyen siklik az írófelületen, hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is.

Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni, azt azonban könnyen kipróbálhatjuk, hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. Mitől függ ez?

Egyrészt a nyomóerőtől, de nem csak ettől, hanem attól is, hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre, annál élesebb, vékonyabb vonalat kapunk. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk.

A vonal minősége

A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. Ezt persze úgy is elérhetjük, hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra, hogy jó minőségű legyen a fénymásolat, s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. Előnye viszont az, hogy bármikor elővehetjük, tartósan vizsgálhatjuk, s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük, hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk, amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket.
 
 

A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük.

Mit látunk, láthatunk a nagyított írást szemlélve?

A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így.

Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre. A vonal festékszemcsékből áll, s ezeknek a szemcséknek az eloszlása , s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet:

-mázolt és éles

Nézzük, mit jelentenek a fenti kifejezések!

Mázolt az írás, ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk, hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen
 
 

Az éles írásnál vonal széle egyenletes. Természetesen nem lehet olyan egyenes, mintha vonalzóval húzták volna. Az alapvető különbség mégis látható
 
 

19, éles írás

A nyomaték helye

A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások, a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen váltakoznak, s ez jól felismerhető, akkor élesnek tekinthetjük az írást.
 
 

á r n y é k o l á s o k

Árnyékolások és hajszálvonalak

Ha az írás nagyításban nézzük, azt is megállapíthatjuk, hogy a vonalak minősége különböző.

Aszerint , hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen, érdekes megfigyeléseket tehetünk. Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat , egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne.
 
 

A  festékszemcsék kitöltik a vonalat
 
 

A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése
 

A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük, e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget.

Ezek a következők:

Nagy nyomatékú éles írás

Az így író ember kitartó, stabil ember. Szívós a munkában és az élet más területein is. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik, s ezt igen gyakran vitákban vezeti le.

Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással, akkor hirtelen haragú. Lobbanékony emberrel van dolgunk, ki nemigen uralkodik magán. Előfordulhat, hogy önfejű, makacs és harcias.

Nagy nyomatékú mázolt írás

Az ilyen ember szereti a kényelmet, , az élvezeteket.

Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Szeret természet közelben lenni, mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást.

Igényli az erőteljes ingereket, s igyekszik életét úgy irányítani, hogy meg is kapja ezeket. Nem hagyja magát az árral sodortatni, nem ernyed le, de át tudja adni magát a benyomásoknak.

Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg, kicsapongó típusú, akinél az ösztönök erősebbek, mint a hagyományok tisztelete.

Kis nyomatékú éles írás

Érzékenység, passzivitás jellemzi az így író embert.

Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet.

Érzékeny, passzív egyén, nincsenek benne igazán nagy hajtóerők.

Kis nyomatékú mázolt írás

Nincs nagy dinamika az így író emberben, de megvan a képessége arra, hogy az őt ért élményeket befogadja. Jelen van nála az életigenlés, de ez egyáltalán nem harsány.

A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése

Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül?

A nyomaték eloszlása

Azt már említettük, hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik, míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak.
 
 

Ha így ír valaki, akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember.

Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk .

A legritkább esetben fordul elő, hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. Ezek a következők:

Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben.

Gondoljunk vissza a zónaelméletre, illetve arra, milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz!

- Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb, akkor ez az illető szellemi irányulásaira hívja fel a figyelmet.

-A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós, kitartó, aki számára a realitás a legfontosabb.

Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra, a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy, de előfordulhat, hogy igen egyoldalú, kevésbé érdeklődő.

- Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik, akkor feltételezhetjük, hogy az így író ember számára az ösztönök, az anyagiak a legfontosabbak.
 
 

Áthelyezett nyomaték

Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról, amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal.

Az így író ember viselkedése nem természetes, mint ahogy a vonal képzése sem az, hiszen az író ott fejt ki erőt, ellenállást, ahol nem kellene.

Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket, érzéseket és az erőkifejtést is.

Alakoskodik, színlel. Van benne némi erőmutogatás, szeretné, ha az erős embert látnák mások benne.
 
 

Indokolatlanul, rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás

/ pulzáló nyomaték /

A belső kiegyensúlyozatlanság, lelki zavar tünete lehet.
 
 

A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása

Az a fajta nyomatéknövekedés, ami indokolatlanul, egyes helyeken váratlanul jelenhet meg.

Érdemes megnézni, mely szavakban találkozunk vele. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is.

Gondoljunk csak rá, ha valami nagyon fontos, abba több energiát fektetünk, jobban odafigyelünk rá, s előfordulhat, hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. De Freud szerint a meg növekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet, amit az egyén el akar rejteni.

A szövegből valamilyen okból kiemelkedő, kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. Nem elsősorban nagyságuknál fogva, inkább azt mondhatjuk, hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása, de sok más ok is, mint pl. hibás írás, javítás, változó dőlésszög, méretváltozás…./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni, milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel, milyen jelentéseket hordoz, ami számunkra is információ értékű lehet.

A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben:

Kezdővonalban

Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni, sugározni mások felé. Gyengeségeit nem vállalja fel, minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. Határozott fellépésre törekszik, s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos, sokat is ad erre.

Végvonalban

Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember, mint amekkorával valójában rendelkezik. Energiáit összpontosítja, kitart a munkában, nem engedi, hogy elveszítse erejét.

A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek, vastagabbak

Nagyon kemény, lelkiekben is erős , szívós emberről van szó.

Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában, akkor ez inkább nekibuzdulást, majd az erő idő előtti elfogyását jelenti.