11. Az oválok

A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei, valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is.
 

Miért pont így nevezik a betûk kerek részét?
Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket, általában csak a gyerekek, és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek, iskolásszerûeknek. Az egyéniség kialakulásával, a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban, innen ered elnevezésük is.
 Az oválok a középzónában, a mindennapok zónájában foglalnak helyet. Ezért minden, ami írójukkal a hétköznapokban történik, megjelenik bennük, kiolvasható belõlük. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl, közérzetérõl, munkájához való viszonyáról, túlterheltségérõl, vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról, esetleges szorongásairól, bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is.

Hogyan vizsgáljuk az oválokat?
Kezdjük elõször is a méretükkel. Nézzük meg, eltér-e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. Ha igen, melyik irányban? Szélességében, vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett, vagy nagyobb a sztenderdnél?
 Az oválok magassága azt mutatja meg, hogy az egyén mekkorának tartja magát. Szélessége pedig azt árulja el, hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania, azaz mekkorának érzi magát.
 A megfelelõ magasságú, és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott, önmagát helyesen értékelõ, ambiciózus embert mutat, aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival.
 

Mit tartunk szûk oválnak?
Azokat az oválokat, melyeknek magassága nagyobb, mint a szélessége, szûk oválnak nevezzük. Ezek megjelenése szorongást, visszahúzódást jelez. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat, akkor erõs zárkózottságra, nagyfokú gátlásosságra, örökös aggodalmaskodásra következtethetünk.
 
 

Mit tartunk széles oválnak?
 A szûk ovál ellentétét, azaz a megfelelõ magasságú, de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett, inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. Így az ír, aki rendkívül elégedett önmagával, szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni, gátlástalan, gyakran felületes, esetleg tolakodó is lehet. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen.
 

Mit nevezünk felpuffadt oválnak?
Az írásban itt-ott elõforduló, jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. Azt jelzik, hogy írójuk nem elégedett önmagával. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet, hogy képtelen azt átugrani. Az akaraterõ az, ami hiányzik írójából a cél eléréséhez, a képessége megvan hozzá. Ezt Õ is tudja magáról, ezért lázadozik az önérzete.
 
 

Mi van olyankor, ha nem felpuffadtak, de nem is egyenletesek az oválok?
 Változó méretû oválokkal –azon kívül, hogy a grafológust bosszantsa- –azért ír valaki, mert labilis az önértékelése, érzelmi világa kiegyensúlyozatlan, megbízhatatlan, kiszámíthatatlan személyiség.
 
 

 Ha megállapítottuk az oválok nagyságát, nézzük meg nyitottságukat, vagy zártságukat is.

Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak?
 Az „a” és „o” betûket énkép-betûknek is nevezik. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én, kívül pedig a külvilág. Az az ember, aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal, mindig nyitva hagyja oválját, hogy az információk ezen a nyitott kapun zavartalanul áramolhassanak oda-vissza.
 

Lényeges az, hogy melyik oldalon nyitott az ovál?
 A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. Jobbra a jövõ, a külvilág van. Aki erre kíváncsi, információit innen szeretné beáramoltatni, az jobbra nyitja meg oválját. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet, az balra nyitja az énkép-betûit.
 Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát, akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt, önmagát vállaló, információkat befogadó embert mutatja. Ha az ovál nyitottsága nagyobb, akkor írójára ne bízzuk titkainkat, mert szereti azokat kifecsegni.
 
 

A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak, azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi.
 
 

Vannak, akik az oldalán hagyják nyitva énkép-betûiket. A 3, vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. õk azok, akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni, miközben megtalálják a kibúvókat. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot, úgy a baloldalon nyitottak az oválok. Ha azonban a közösségért teszik ezt, a jobboldalon találjuk a nyílást.
 

Találkozhatunk még felül-, és alul nyitott oválokkal is. Felülrõl mindig a szellemiség, a tudás áramlik az oválokba. Így írnak a vallásos emberek is.
 
 

Alul, az ösztönvilág, a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia, hazugságjelnek minõsíti.
 
 

Mit tartunk a zárt oválokról?
 Vannak, akik nem nyitnak rést énkép-betûiken, zárt oválokkal írnak. Õk a zárkózott, visszahúzódó emberek. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat, ez titkolózást, valaminek a takargatását, õszintétlenséget jelent.
 
 

Találkozunk becsavart oválokkal is, ez védekezést, erõs bezárkózást jelez.
 
 

A szöges ovál az akaratos, kritikus, nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet, szeretetigényt jelölnek. Bizonyos betegségekre, melyek légszomjjal járnak, pl. egyes szívbetegségek, allergiák, asztma stb. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból.
 A fonalas oválok önbizalomhiányra, esetleg hadaró beszédre engednek következtetni.
 
 

Nézzük meg az oválok dõlését is!
 A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk, hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség, vagy saját Egója.
 
 

Mit fejez ki a munka betûje?
    Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek, mint a munka betûjének. Az ovál magassága alatt maradó, vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét.
 Az alul foglalkoztatott, feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje:

A teherbíróképessége határán lévõ, tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje:

Mit jelentenek az „o”-nál nagyobb „a” betûk?
 Érdekes megfigyelés, hogy azok, akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût, nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek, mint otthon, a magánéletükben.
 
 

  Mit jelentenek az „a”-nál nagyobb „o” betûk?
 Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra, sokat adnak mások véleményére, fontos számukra a róluk kialakított kép. õk azok, akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt, a munkahelyükön már ritkábban.