12. A „gy” betű

A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról, mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát, a legrejtettebb, féltve õrzött, vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre.
 A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl, melyek akár még Õt magát is meglephetik.
A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû, melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a szexuális énképünket, és szexuális komfortérzetünket tükrözi. Vizsgálatakor fej-, valamint hurokrészre bontjuk, és mindkettõt értelmezzük.

Mit mutat meg a „g” fejrésze?
 A fejrész a középzónában helyezkedik el, az éntudatunkat, az énérzetünket mutatja a szexualitásban.

És mit mutat a hurokrész?
 Mint általában a hurkok: az élmény igényét, annak készségét, feldolgozását, beteljesedését, esetleg elmaradását.

Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából?
 Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te, azaz a társ szimbóluma. Ez a társ lehet a házastárs, a partner, vagy a barát is.

Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához?
 El?ször maradjunk a középzónában, és nézzük meg a fejrészeket.

Melyik a nagyobb?
 Ha a „g” feje a nagyobb, akkor az író lenézi társát, önmagát sokkal többre értékeli.
 

Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra, akkor az író felnéz társára. Úgy érzi, hogy Õ kevesebbet ér partnerénél, aki mellett kicsinek, sõt jelentéktelennek is érezheti magát, amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség.

Maradjunk még a középzónában, mert az „y”-nak további mondanivalója is lehet.
 Aki úgy írja „g”-je mellé az „y”-t, hogy annak „g” felõli szára kisebb, mint az ellentétes oldalon lévõ, az tudja, hogy párjának vannak ugyan sikerei, értékeli a közösség, de Õ ezzel szemben nem sokra tartja.

És ha ez fordítva van?
 Az „y” bal szára akkor hosszabb, ha a „g”, azaz maga az író sokkal többre értékeli párját, mint amennyire a külvilág teszi azt. Õ is tisztában van vele, hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet.

Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor, amikor az „y”-nak hiányzik a feje?
 Nézzük meg akkor azt, amilye van. Ha csak hurokrésszel rendelkezik, akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. A „g” úgy érzi, csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk.

Mit tudhatunk meg a hurokból?
 Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. A középzóna alsó pontja, és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága.

Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából, hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya, melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére:

Természetesen a „b” a helyes válasz.

És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az, aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni, megélni?

Ugyan „b”-nek nagyobb az igénye, de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”.
A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról, jelentésérõl. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is!
Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. Írója elzárja, nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába.
Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára, nem beszél róla. Ennek általában két jellemzõ oka lehet; a prüdéria, vagy a titkos viszony. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra, õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban.
 

   Alulkötött hurok

A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a képzelt, vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása.

   Felülkötött hurok

De térjünk vissza a „gy” betûhöz, és nézzük meg összekapcsolási variációit!
A „g”-vel összekapcsolt közeli, vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ, akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra:

A „g”-vel ugyan összekapcsolt, de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal, melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól, ágytól elváltak szólással.

A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le, ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket:

Ez egy olyan kapcsolat, melyben a társ bekebelezi a „g”-t, azaz az írót , aki távolra tolja ugyan magától párját, de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat:

Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”, azaz maga az író. Nem kötõdik párjához, rossz a szexuális kapcsolat is köztük. Ám ezt az „y” nem veszi észre, Õ jól érzi magát, teljesen ráfonódik társára:

Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát, nem rajzol fejet az „y”-nak. Az ösztönszférába helyezi le párját, ahol mindkettõjük számára megfelelõ, kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint:

Ne felejtsük el, egyáltalán nem biztos, hogy a valóságos helyzetet látjuk. A „gy” betûben mindig az író által gondolt, érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni, hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél, aki az egyik írásban a „y” volt, a másikban már a „g” helyén áll.
Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból?
 Vannak bizonyos  jelek az írásban melyek utalhatnak erre, de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani.
 Ez feltételezhetõen attól is függ, hogy az illetõ bûnnek éli-e meg saját homoszexualitását, vagy teljes mértékben elfogadja azt. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát, és békében él önmagával, úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát.
 Ha viszont rejtegeti különbözõségét, önmaga elõtt is szégyenkezik, állandó bûntudatban él, akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is, és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra.

Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt?
 Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit, túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit.

Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg.
 

    Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben

Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével, mert elõfordulhat az is, hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat, és azokat csak utánozza. Ne felejtsük el, hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget, még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket!